Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)
3. A MAGYARORSZÁGRÓL KÉSZÜLT TÉRKÉPÉSZETI ELŐZMÉNYEK A HABSBURG BIRODALOMBAN A 18. SZÁZADBAN - A bécsi magántérképészet a 18. század utolsó évtizedében - A térképkiadás fellendülése — a kiadóvállalatok
mítása számára segédanyagként. A beküldött anyagokból az albizottság összesítéseket készített, melyet a helyszínen ellenőrzés követett. Az elkészült birtoklapokat a tulajdonosok betekintésre visszakapták, és észrevételeiket négy hétig megtehették. Végül összeállították az egyes községek összesítőjét, amelyben a község adóalapjának kimutatása szerepelt. Ezt a „Bevallások könyvét” a bírónál és a plébánosnál helyezték el, abba bárki betekintést nyerhetett. A pátens előírása szerint már 1787. október végéig be kellett volna fejezni a felméréseket, de az alkalmazott büntetések ellenére is csak rendkívül lassan haladtak a munkálatok, 1789-ig is dolgoztak, sőt voltak helyek, ahol be sem fejeződtek. II. József halála után rendszere és az azt képviselő minden dokumentuma ellen elemi erővel törtek fel az elfojtott indulatok, az iratokat megsemmisítették. így járt elsősorban is a kataszteri felmérések anyaga, volt olyan megye, ahol hivatalos ceremóniával, a kivégzőhelyen égették el a dokumentumokat.109 Sajnos az azonnal el nem pusztított iratok jórészének előbb-utóbb nyoma veszett, elenyészett.110 Csak néhány helyen volt szerencsésebb az iratanyag, amelynek alapján ma rekonstruálni lehet, hogy hogyan zajlottak le a kataszteri felmérés munkálatai: így pl. Zala megyében és Kecskemét városában.111 A felmérés értékét jelöli, hogy megmaradt dokumentumait még évtizedek múltán is hasznosítani lehetett. A bécsi magántérképészet a 18. század utolsó évtizedében A térképkiadás fellendülése — a kiadóvállalatok A korábbi időszakokban nem túl jelentős bécsi térképkiadás a 18. század utolsó évtizedeiben nagy fejlődésnek indult. Ezt a fellendülést több körülmény tette lehetővé: közöttük a legfontosabb, hogy a Mária Terézia uralkodása alatt bevezetett oktatási szabályozások nyomán jelentősen emelkedett az általános alapműveltséggel (írni-olvasni tudással), illetve az elmélyültebb ismeretekkel, szélesebb világszemlélettel bíró polgári lakosság száma. Ugyancsak kedvező változás volt, hogy a II. József által megindított reformok sora a tudományt, így a természettudományt, ezen belül pedig a földrajzot is fellendítette, ugrásszerűen megnőtt a földrajz és a térképek iránti érdeklődés. A térképkiadás technikai előzménye volt a bécsi rézmetszőiskola megalapítása, amely az itt tanulók jelentős szakmai fejlődését 109 A felmérési eredmények megsemmisítésére 1. FÖGLEIN 1931. 110 Az egyes felmérési iratok fennmaradását és lelőhelyét településenként összegezte Dávid 1960. 53-58. 111 A Zala megyei anyagot IRMÉDI-MOLNÁR 1939, a kecskemétit FÖRDŐS 1931 dolgozta fel. 47
