Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)
3. A MAGYARORSZÁGRÓL KÉSZÜLT TÉRKÉPÉSZETI ELŐZMÉNYEK A HABSBURG BIRODALOMBAN A 18. SZÁZADBAN - A II. józsef-féle kataszteri felmérés
A II. József-féle kataszteri felmérés Az uralkodó gazdasági reformjainak szellemi és elméleti gyökerei az osztrák birodalom korábbi évtizedeiben érvényesülő merkantilizmussal szemben új forrásból, a fiziokratizmus tanaiból táplálkoztak. Az új gazdaságpolitika terve az volt, hogy a földet mint a (legfőbb) értékteremtő elemet kell megadóztatni, és mindazokat, akik ebből élnek, tehát a jobbágyokon kívül a nemesi renden élőket is.105 Az igazságosnak vélt) adórendszer kialakításához azonban először is tisztázni kellett, hogy mekkora területet és mekkora jövedelmet lehet bevonni az adóztatásba. E célból a birtokok hozamának felmérésére kataszterek felfektetését határozták el, amelyben tíz éves termésátlag alapján számították volna ki a méltányos adóterheket. A fiziokrata reform már 1783-ban megindult, és a kataszteri felmérés kezdetben nem azzal a céllal jött létre, hogy a nemesi adózást bevezessék. Mindazonáltal a birodalom egész területén a nemesség felháborodását és ellenkezését váltotta ki a felmérési munka. A kataszteri felméréseket először az örökös tartományok területén kezdték meg 1785-ben. Mivel a felkért bírák és esküdtek a munkát nem vállalták (elsősorban azért, mert az uralkodó tevékenységüket közhasznúnak ítélte és fizetést nem biztosított számukra), emiatt a katonaságot kellett bevonni a mérésekbe. Ezekben a tartományokban 4 évig tartott a felmérés. A munkálatok végrehajtói, a mérnöktisztek és az alájuk beosztott segéderők tevékenysége az egész birodalomban ellenszenvet, majd gyűlöletet váltott ki. A magyarországi kataszter felállítása viharos körülmények között zajlott.106 1786. január 5-én az uralkodó elrendelte a földek kataszteri felmérését, 1786. február 10-én kiadták a Magyarország és tartományai, valamint Erdély összes telkeinek felmérésére és jövedelmeinek összeírására vonatkozó pátenst. 1787. április 2-án telekkönyvi főhivatalt állítottak fel Budán, a kataszteri földmérés központi irányítására. 105 Az elméleti síkon kialakult eszmerendszer Franciaországban Turgot alatt válhatott korlátozottan gyakorlattá, ezenkívül még két kisebb országban, a bádeni őrgrófságban és Toscanában érvényesült. A fiziokratizmus alaptétele, hogy mindennek a föld az alapja, az állam eltartói a föld tulajdonosai, bérlői, művelői. Minden más, ami ezen a területen kívül esik, tehát a bürokrácia, az ipar, a kereskedelem és a tudomány csak másodlagos, mert valamennyi a föld által megtermelt javak felhasználója, tehát valódi értéket nem teremt. Az osztrák államban e tanok első hirdetője Zinzendorf Károly volt, akit a fiziokratizmus eszméje által megigézett II. József hatalomrakerülése után a Legfőbb Állami Számszék vezetésével bízott meg, ez egyben az új gazdasági alapelvek térnyerését is lehetővé tette. A fiziokratizmus térnyeréséről és a felmérésről rövid áttekintést ad a tízkötetes Magyarország-történet: Mo. tört. II. köt. 1095-1101. 106 A felmérés ismertetésére 1. EPERJESY 1928. 23-24., A magyar földmérés, 218. skk. A felmérés történetének vázlatos ismertetésén túl a forrástípusokat jellemzi és a még fennmaradt anyagot összegzi: Dávid 1960. 45
