Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)
3. A MAGYARORSZÁGRÓL KÉSZÜLT TÉRKÉPÉSZETI ELŐZMÉNYEK A HABSBURG BIRODALOMBAN A 18. SZÁZADBAN - Bél Mátyás és Mikoviny Sámuel - Mikoviny Sámuel térképészeti munkái
kilépve a század első felében a hon- és államismeret irodalma sajátos utat nyitott a világi tudományosság és a felvilágosodás felé, sőt hasonló célokat követő földrajzi- honismertető munkák a század második felében is születtek.82 A honismertető tudományos munka műhelye majdem az egész évszázad idején a pozsonyi evangélikus líceum volt, amelyet Bél Mátyás (1684—1749) szervezőmunkája kora egyik leghaladóbb gondolkodású és legmodernebb oktatási nézeteket valló középiskolájává avatott. Az iskolából kikerülő hungarus értelmiség állandó kísérletet tett arra, hogy Magyarország földrajzi—politikai—gazdasági leírását lehetőség szerinti teljességében megadja.83 Az iskolateremtő Bél még mindent akart munkájában: egyszerre kívánta földrajzi, gazdasági, történeti, néprajzi szempontból leírni az országot és megyéit, és ugyanakkor a tárgyalt térség pontos, tudományos alapokon nyugvó térképét is szerette volna megszerkeszteni. Vállakózásába gyermekeit, munkatársait, tanítványait is bevonta, és a Helytartótanács támogatásával a vármegyék közreműködését is elérte. A nagyívű munka nem jelent meg teljes egészében, nyomtatásban csak kis részét adták ki a korszakban.84 Mikoviny Sámuel térképészeti munkái Bél Mátyás egyik kiemelkedő munkatársa volt Mikoviny Sámuel (1700—1750) mérnök, aki felsőfokú tanulmányai után mindennapi gyakorlati tevékenységeként foglalkozott térképek készítésével.85 Munkáját segítette, hogy a hadsereg állományába 82 Az összefüggéseket megvilágítva az egyes személyekről és vonulatokról, valamint a kapcsolódó legújabb irodalomról részletesen szól KOSÁRY 1996. 150—153., 584—586., 735-738., 783. 83 Sajnos az adott kereteket túlfeszítené valamennyi, a pozsonyi (és a hasonlóan reformer soproni) evangélikus k'ceumhoz kapcsolódó képviselő munkáságának elemzése. Fontos azonban megjegyezni, hogy Bél és Mikoviny után a tanítványok és a szellemi örökösök több nemzedéke következik, így Tomka-Szászky János (az első hazai történeti térkép készítője), Windisch Károly Gottlieb, Korabinszky János Mátyás, Schwärmer Márton, Lipszky János, a Windisch lányát feleségül vevő Schedius Lajos. 84 A fennmaradt kéziratos részeket ma a megyék saját kiadásban próbálják megjelentetni. 85 Életének és munkásságának elemzését, valamint elméleti munkáinak fordítását adja: Hungária Nova. Az életút: 5—51. Mivel a hazai térképtörténet egyik legtöbbször feldolgozott személye Mikoviny, így az életrajz ismertetésétől eltekintek. Térképészeti munkásságának összefoglalása: Fodor 1952. 87—94. A Mikoviny-féle térképhagyaték feltárását BENDEFY LÁSZLÓ végezte el: Mikoviny Sámuel megyei térképei különös tekintettel az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának Mikoviny-térképeire. 1—2. (Bp., 1976). Újabb összefoglaló a hazai szakirodalom teljességre törekvő megadásával TÖRÖK 1995, legújabb szak- irodalmi öszegzés Mikoviny sokszínű munkásságára: A haza szeretete..., ebben újabb adatokat közlök Selmecbányái kinevezéséről: REISZ 2001b. 38
