Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)
3. A MAGYARORSZÁGRÓL KÉSZÜLT TÉRKÉPÉSZETI ELŐZMÉNYEK A HABSBURG BIRODALOMBAN A 18. SZÁZADBAN - Bél Mátyás és Mikoviny Sámuel - Mikoviny Sámuel térképészeti munkái
került, és mint hadmérnök végezte polgári és katonai célokat szolgáló lecsapoló— folyószabályozó—felmérő munkáját. Mikoviny nemcsak a térképeket készítette el Bél monumentális művéhez, de rögzítette a pontos térképkészítés alapelveit is. 1732-ben készült az a Bélnek címzett fiktív levél (Epistola), amelyben Mikoviny — Európában az elsők között — részletesen összefoglalta a térképkészítés alapjait. Véleménye szerint a tudományos igényű, korszerű térkép a következő négy alapelv figyelembevételével készülhet el:86 I. Asztronómiai alap: ez az eljárás a helységek szélességi és hosszúsági fokainak megállapítására végzett csillagászati észleléseken alapul. II. Geometriai alap: „a geometriai-trigonometriai műveletekre támaszkodik, amelyeket a különböző, egymástól nem túl messze levő, de az egész országot átszövő megfigyelőhelyek segítségével” (= háromszögeléssel) kell végrehajtani. III. Magnetikus alap: a mágnestű által mutatott szögeltérések megfigyelésén nyugszik, a geometriai alapnál ugyan kevésbé megbízható, de a nehezen megközelíthető helyek esetében, ott, ahol az előző eljárás nem alkalmazható, segítségül szolgálhat. IV. Hidrográfiai alap: az előző eljáráson alapul, a folyók medrének és kanyarulatainak feltüntetésénél mindegyik korábbi elv elé kell helyezni. A térkép külső képéről szólva Mikoviny megjegyezte, hogy korábban a túldíszítettséggel igyekeztek értékesebbé tenni a tartalmilag igencsak gyenge munkákat, „így azután, aki hagyta magát rászedni, pénzért együgyű módon üvegcserepet, aranyért kavicsot vásárolt.”87 Éppen ezért ő nem a díszítésre, hanem az érdemi munkára helyezte a fő hangsúlyt, a külcsínt is ennek rendelte alá, munkái ezért esetenként egyszerűbbek a korábbi térképeknél: „A rajzolásnál pedig arra törekedtünk, hogy a vidékek eredeti arculatát gondosan megrajzolva adjuk vissza, azaz a hegyek természetes fekvését, a jelesebb csúcsok magasságával; dombok, völgyek és mezők helyét, utak nyomvonalát, folyók sőt patakok medrét, torkolatát, egymásba torkol- lását, a nagyobb és kisebb szigeteket, nem feledkezve meg a tavakról és mocsarakról sem; nem törtük magunkat azért, hogy haszontalan rajzokkal töltsük meg a térképeket, inkább a természetet igyekeztünk utánozni; azon túl pedig csak a célszerű díszítést alkalmaztuk.”88 Mikovinyt ezért a munkájáért a Porosz Királyi Akadémia tiszteletbeli tagjává választották.89 1735-ben fejezte be Mikoviny második dolgozatát (Monitio) a térképkészítés korszerű alapelveiről, ez Bél művének, a Notitianak I. kötetében megjelent.90 Ebben 86 Az Epistolát az eredeti fakszimiléjén kívül saját fordításában is közli Deák Antal András: Hungária Nova, 82—91. 87 Idézi Hungária Nova, 23. 88 Idézi Hungária Nova, 23. 89 Török 1995. 80. 90 Magyar fordításban közli Hungária Nova, 92—97. 39
