Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)

3. A MAGYARORSZÁGRÓL KÉSZÜLT TÉRKÉPÉSZETI ELŐZMÉNYEK A HABSBURG BIRODALOMBAN A 18. SZÁZADBAN - Kitekintés a 17. szpzpd katonai térképészetére

eladni, majd 5-6 hét múlva alkalmi vásáron 4 forintért értékesíthető lenne a meg­maradó 1500 példány, és így a kiadás költségeit teljes egészében fedeznék.76 A tér­kép ügye néhány hónapig holtponton volt, de Volkra a hivatal elutasítása ellenére szorgalmazta az elmaradt kifizetések pódását, amit aztán 1709 végén a Kamara a Somogy megyében lefoglalt igali birtok eladásából kívánt fedezni: 1710 elején 300 forintot kaptak a metszők, 200 forintot pedig a nyomtatásra adtak, sőt Müller ismét kapott pénzt a munkájáért. 1710-ben Volkra Ottó távozott a Magyar Kamarától, a térkép rézlemezeit azon­ban magával vitte. 1712 nyarán a Kamara kérte őt, hogy a lemezeket adja vissza, ő azonban csak a bécsi Udvari Kamara elnökének engedélye után volt hajlandó erre. Hogy a Kamara végül megkapta-e a lemezeket, és hogy annak idején elkészült-e a 2500 példány, továbbá hogy a Kamara készített-e újabb levonatokat a lemezekről, arra nincsen adatunk. Mindenesetre a hazai közgyűjteményekben nem ritka a Müller-féle térkép, így valószínűleg sokat nyomtattak belőle. A pénzügyi rendezedenség ellenére a térkép 1709-ben megjelent, mérete 160x117,5 cm, 4456 földrajzi nevet tartalmaz, a nyelvi nehézségeket sikerültebben küszöböli ki, mint a korábbi munkák. Méretaránya kb. 1:550 000, valójában a térképnek nem egységes a méretaránya, 1:500 000 és 1:900 000 között változik. A térkép Bécs és Belgrád között a Duna folyását nagyjából helyesen ábrázolja, kivéve a váci Duna-kanyart, a Balaton ábrázolása viszont a szakirodalom megfogalmazása szerint „forradalmian” új volt. A domborzatábrázolásban a korábbi eljárást, az úgy­nevezett vakondtúrásos (oldalnézeti) megjelenítést alkalmazta. A térkép tartalmi gazdagsága is kiemelkedő, a megyehatárok feltüntetése mellett az erődök, városok, mezővárosok, falvak, érseki és püspöki székhelyek, valamint a kolostorok külön jellel szerepelnek. A térkép egy országos kormányszék támogatásával és ösztönzé­sére jelent meg, kifejezetten a nyilvános használat céljaira. Az addigi legmegbízha­tóbb helyszíni adatok legjobb összefoglalása ez a mű, már csillagászati felmérése­ken és részben felvételeken, Eperjesy Kálmán szerint helyenként háromszögelési munkálatokon alapult.77 Marsigli és Müller munkásságukkal új korszakot nyitottak a magyar kartográfiá­ban, Fodor szerint a külföldi kutatók ezt a művet tekintik hazánk első használható térképének.78 Müller munkájának legelső felhasználója Johann Baptist Homann nürnbergi atlaszkészítő volt, aki annak nyomán 1718—1724 között több térképet 76 Müller, Bellucci és a rézmetszők bére összesen több mint 1218 forint, a papírköltség 600 forint, a nyomtatás 750 forint volt, összesen több mint 2568 Ft. Amennyiben a tervezett 2500 példányt a megadott módon sikerült volna értékesíteni, úgy az ebből származó bevétel 9000 forint lett volna, tehát nemcsak fedezte volna a kiadásokat, de jelentős hasznot is biztosított volna. 77 Eperjesy 1928.10. 78 Fodor 1952. 75. 36

Next

/
Oldalképek
Tartalom