Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)

3. A MAGYARORSZÁGRÓL KÉSZÜLT TÉRKÉPÉSZETI ELŐZMÉNYEK A HABSBURG BIRODALOMBAN A 18. SZÁZADBAN - Kitekintés a 17. szpzpd katonai térképészetére

Müller Magyarország-térképe nemcsak azért érdemel nagyobb figyelmet, mert mintegy nyitánya a korábbiaktól jelentősen eltérő 18. századi új térképészeti színvo­nalnak, hanem azért is, mert a levéltári források alapján a térkép elkészítésének és kiadásának egyes fázisairól is képet kaphatunk. Hogy a térkép elkészítésének ödete kitől származott, arra nincsen adatunk. Fallenbüchl Zoltán szerint Müller vagy éppen az uralkodó, I. József (utóbbi térké­pészeti érdeklődését mutatja, hogy annak idején Hevenesi Gábor neki ajánlotta atlaszát) egyaránt kezdeményező lehetett. Legnagyobb valószínűség szerint azon­ban a térkép készítését és megjelentetését végig fáradhatatlanul támogató gr. Volkra Ottó Kristóf, a Magyar Kamara alelnöke (1705-től elnök hiányában a hivatal veze­tője) lehetett a vállalkozás motorja.75 Megegyezett Müllerrel, hogy az 200 forintért elkészíti Magyarország térképét. 1706. november 10-én Volkra arra kérte a Kamara tanácsát, hogy Müllernek — aki már néhány hónapja az uralkodónak szentelni szándékozott térkép elkészítésén fáradozott — fizessenek 100 forintot. Az összeget ugyan kifizették, de még hosszú időnek kellett eltelnie, hogy a vállalkozás eredményes legyen, mert az éppen ekkor zajló Rákóczi-szabadságharc a királyi harmincadbevételek megcsappanását okozta, és a térképkiadást éppen ebből a jöve­delemből szerették volna fedezni. 1707. szeptember 3-án Volkra a térkép elkészül­téről tájékoztatta a Kamara tanácsát, kérve annak jóváhagyását a rézmetszetben való sokszorosításához is. Levelében mellékelt egy szeptember 1-jére datált szerző­déstervezetet is, amelyet a Magyar Kamara kötne Johann Andreas Pfeffel és Chris­tian Engelbrecht udvari rézmetszőkkel. Ebben a metszők vállalták, hogy a térképet nyolc hónapon belül 4 lemezen elkészítik, és ezért a Kamara 1000 rajnai értékű forintot fizet nekik, minden lemez átadásakor 250 forintot. A tanács a tervezetet elfogadta, majd október 21-én Müllernek ismét kifizettek 100 forintot, valamint 18 forintot kiutaltak Antonio Bellucci (1654—1726) udvari festőnek is, aki a kamarai protokollum szerint „pictor Mappae Hungáriáé” volt, tehát részt vett a térkép rajzolásában. A térképet a Kamara nevében Volkra mutatta be az uralkodónak. 1708 márciusában az alelnök a Kamara tanácsához részletes tervet nyújtott be a térképkiadás pénzügyi vonatkozásairól, ez az első fennmaradt kalkuláció a hazai térképek történetében. Eszerint Müller megkapta a neki ígért bért, de a rézmetszők, akik már két lemezzel elkészültek, még mindig nem kaptak fizetést, pedig már 500 forintot ki kellett volna nekik utalni. Volkra javasolta, hogy a munka folytatása érdekében legalább 300 forintot fizessenek ki. A térkép kiadásához 20 „tekercs” holland papír szükséges, melynek tekercsét 30 forinttal számítva, ahhoz 600 forint kell, a megadott papírmennyiségből 2500 példány készíthető, a nyomtatás 100 pél­dányra 30, összesen 750 forint lesz. Az alelnök szerint 500-at az udvari hivatalok és a magyar főurak számára ingyen kellene átadni, további 500-at 6 forintért lehet 75 A levéltári forrásokat feltárta és a térkép megjelentetésére vonatkozó adatokat ismer­tette: FALLENBÜCHL 1969. A következőkben ennek lényegi részeit idézem. 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom