Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)

3. A MAGYARORSZÁGRÓL KÉSZÜLT TÉRKÉPÉSZETI ELŐZMÉNYEK A HABSBURG BIRODALOMBAN A 18. SZÁZADBAN - Kitekintés a 17. szpzpd katonai térképészetére

Marsigli nevéhez fűződik a Duna medencéjét feltérképező és nyomtatásban is megjelent hatkötetes munka (Danubius Pannonico-Mjsicus, Hága, 1726), amely hosszú évszázadok után végre helyes rajzát adta a folyónak, és a Lázár térképe óta egyre csak egyenesedő és torzuló Duna-kanyarok a térképen elnyerték helyes vonalukat. Bár a mű csak a Duna mentét dolgozta fel, mégis egy évszázadon át alapjául szolgált a későbbi térképszerkesztményeknek.

Egyik kutatónk, Deák Antal András azt vizsgálta, hogy mi az oka annak, hogy Marsigli Duna-térképei szépségükben és kivitelezésükben nagyban felülmúlják egyéb térképeit. Arra a következtetésre jutott, hogy az ok a segéderőben, Müllerben keresendő, aki művész is volt. Marsigli és Müller levelezéséből kiderül, hogy a terepmérésekben és az anyaggyűjtésben, csakúgy a Duna-térképek végső megformálásában jelentős szerep hárult az utóbbira. Az első vázlatokat Müller viszonylag önállóan készítette el, majd azokat Marsigli véleménye alapján javította. A rajzokat Georg Christopher Eimart, a betűket August Christoph Fleischmann metszette rézbe. A lemezekről 23 évi hányódtatás után Hágában készítettek térképlevonatot 1726-ban.73

Marsigli munkatársa és jobbkeze az a Johann Christoph Müller (1673—1721) volt, aki Magyarország-térképén szintén az arányaiban pontos — bár Marsiglihez képest kissé visszalépést mutató — Duna-vonalat ábrázolta.74

Müller kora ifjúságától vonzódott a tudományokhoz és művészetekhez, matematikusként tapasztalatokat szerzett a gyakoriad csillagászatban és a rajzművészetben is, több metszetet készített. 1696-ban Marsigli érdeklődésére őt ajánlották a tervezett felmérésekhez, és munkája annyira megnyerte annak tetszését, hogy több más magyarországi észlelés elvégzését is a fiatalemberre bízta. Ezt követően 1699- ben részt vett a határkijelölésben, majd a térképező munkálatokban, valószínűleg ekkor mélyítette el szakmai hozzáértését és nyert alapos ismeretet az országról. Később titkáraként követte Marsiglit a Rajnához, majd felettese közbenjárására császári hadmérnök-hadnaggyá nevezték ki, és megbízták a határkijelölésnél készített vázlatok letisztázásával is. Az ekkor rajzolt térképek nemcsak pontosságukkal, de technikai kivitelezésükkel is felülmúlták a korábbi munkákat, ez Müller szakértelmét dicséri. Elkészítette Magyarország térképét, majd 4-5 évig Morvaország, azután pedig 7-8 évig Csehország felmérését végezte. 1713-ban már mérnökszázadosként folytatta tevékenységét.

73 Marsigli Duna-térképeinek készítőiről 1. DEÁK 1995. A nürnbergi mesterek szerepére 1. DEÁK 1996; Eimmart (1696-tól) és Müller (1702-től) Marsiglihez intézett levelei alapján a térképek rajzainak és metszésének elkészültét a szerző 1703-ra teszi.

74 Müller rövid életrajzát magyarul közölte: DEÁK 1987. Kéziratos és nyomtatásban megjelent térképeire: EPERJESY 1928. 10—11. Az 1709. évi Magyarország-térképre ezenkívül: Fallenbüchl 1969 és Fallenbüchl 1974.

34