Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)

8. LIPSZKY JÁNOS TÉRKÉPÉSZETI „HAGYATÉKA” - A címleírás szempontjai

zárójelben az évszám megadásával jelöltem, a cím kisebb betűmérettel és csak első sorával szerepel.

Ezeket a szempontokat figyelembe véve minden térkép — még a később felbukkanó is — a katalógusba illeszthető, anélkül, hogy a rendszerezést jelentősen változtatni kellene. Egyeüen helyen sérülhet csak a rendezési elv, a tételszámnál, amely a kronológia szerint adódik, és esedeg egy új térkép előkerülésekor a már meglevő két tétel közé kerülne az új mű, ez nyilván kerülendő, különben soha nem lehetne egyértelműen hivatkozni az egyes térképművekre. A tételszám elemei a következők:

I Eredeti Lipszky-művek

II Újrakiadások (az eredeti lemezekről más kiadók által készített kiadások)

III Másolatok (az eredeti térképek teljes formai átvétele)

IV Feldolgozások (az eredeti térképek tartalmi felhasználása a térképre való utalással)

A Kéziratos térképek

B Nyomtatott térképek

1. Az alcsoportban kapott tételszám az első megjelenés éve szerint

a. Az egyes tételek kiadó szerinti csoportosítása

(1812) Ugyanazon kiadónál többszöri megjelenés esetén a kiadási év

* Kisebb eltérést mutató változat

A címleírás szempontjai

Bár a térképek címleírásának van szabványa, azt elsősorban csak a gyűjtemények katalógusának elkészítésekor veszik figyelembe, a különféle jegyzékek összeállítói egyéni szempontokat követnek, gyakorlatilag a közlőn múlik, hogy mely adatokat és hogyan tünteti fel. A térképjegyzékben hivatkozott szakirodalomban is eltérő formai megoldások születtek:

— a címleírás folyamatos, a sorváltást nem jelölik, a betűnagyságot (kisbetű- nagybetű) nem a cím, hanem értelem szerint alkalmazzák (DÖRFLINGER 1984/1988),

— a címleírásban jelölik a sorváltást törtvonallal (/), a betűnagyságot (kisbetű- nagybetű) nem a cím, hanem értelem szerint alkalmazzák (ULBRICH 1970—1972),

— a címleírásban jelölik a sorváltást törtvonallal (/), és a térképen alkalmazott betűnagyságot is megadják (Atlantes, Szántai).

Ugyancsak eltérés mutatkozik abban, hogy mit tekinthetünk címnek, és mi számít kiegészítő adatnak. A kiadót és a rajzolók, metszők neveit emiatt némely szerző feltünteti, mások pedig külön megjegyzésben említik meg. Az eltérő gyakorlat miatt szükséges rögzíteni a címleírás itt alkalmazott szempontjait.

241