Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)
8. LIPSZKY JÁNOS TÉRKÉPÉSZETI „HAGYATÉKA” - A Lipszky-térképek címének alakulása
Címnek a kartusban vagy más (esetenként igen díszes) keretben található szöveget tekintem, amelyet fentről lefelé és balról jobbra haladva veszek fel a jegyzékbe (a haladás sorrendje a több részletből összeálló címnél különösen fontos). Az egyes sorváltásokat törtvonallal (/) jelölöm, mert ezek segítségével érzékeltethető, hogy mely sorokat törölték ki vagy toldották be a későbbi kiadások alkalmával. A címleírásnál nem tüntetem fel, hogy kis- vagy nagybetűvel szerepelt-e az adott szó, mert ennek csak abban az esetben volna fontossága, ha az eltérő betűtípusokat is meg lehetne jeleníteni. A címleírásnál a betűhív átírásra törekedtem, megtartva az eredeti központozást és a nyilvánvaló hibákat is. Az eredeti Lipszky-térképek rövidítéseit feloldottam. A címhelyen kívüli információkat — melyek általában a kereten kívül találhatók, és főként a metszők neveit, a támogatónak szóló ajánlást vagy a kiadóra vonatkozó feljegyzéseket jelentik — a megjegyzésben közlöm. Mivel gyakori eljárás volt, hogy a térképeket a keret mentén körbevágták és úgy vonták vászonra, ezért az ilyen kiegészítő adatok nem minden térképről olvashatók le. A címleírásnál szögletes zárójelben ([...]) a kiegészített részek (pl. katalógusból vett címek stb.) szerepelnek. A tételeimet az adott térképre vonatkozó egyéb információk követik: [] Méret, méretarány: Irodalom: Megjegyzés: Szögletes zárójelben a térkép „lelőhelye: jelzete” áll, dőlt betűvel szereplő szám esetén az adott példányt személyesen nem, csak hivatkozásból ismerem. (A kutatás megkönnyítése érdekében a lehető legtöbb gyűjtemény és darab megadására törekedtem.) A megvizsgált térképek esetében a szelvények mérete is szerepel (szélesség x magasság, vagyis vízszintes x függőleges oldalhossz), azonban ez csak tájékoztató jellegű adat lehet, mert gyakorlatilag minden térkép más-más méretű attól függően, hogy mennyire vágták körül annak idején. A méretarányt (M —) elsősorban saját mérés és számítás, ennek hiányában a hivatkozott irodalom vagy a katalógus alapján tüntettem fel. Azon szakirodalmi munkák megadása, amelyek a térképet említik, elemzik. A katalógusok/jegyzékek esetében nem oldal-, hanem tételszámra hivatkozom. A térképhez vagy a szakirodalom adatához további kiegészítések, megjegyzések. Itt szerepelnek a nem címhelyen előforduló további adatok, így pl. a metszők neve, ajánlás, kiadói jelölések stb. A Lipszky-térképek címének alakulása Lipszky pest-budai térképe készült el legelőször, erről beszámoltak a folyóiratok is, a végül megjelent munkánál sokkal részletesebb címet adva meg. „Plan der bejden königlichen Freyen Städte Ungems Ofen und Pesth, worin alle Häuser, Höfe, Gärten, nach ihren Grundrissen, so wie %ur Bequemlichkeit reisender Fremden die merkwürdigsten Gebäude, 242
