Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)

2. BEVEZETÉS - A felhasznált irodalom - A szlovák kartográfiatörténeti irodalom

raj^i Közlemények, a Hidrológiai Közlöny, újabban a Cartographica Hungarica számos kapcsolódó cikket közölt.46

H szlovák kartográfiatörténeti irodalom

Lipszky János távoli oldalági örökösei sokáig 'maguk őrizték a családi iratokat a szedlicsnai régi kúriában, majd 1953-ban az idős Zsolnay Adél az iratokat, a könyveket, továbbá egy-két megmaradt használati tárgyat és festményt átadott a Tren- cséni Városi Múzeumnak.47 1994. augusztusi trencséni látogatásom alkalmával Zsolnay Adél veje, Miroslav Maxon német nyelvű beszélgetésünk során újabb részletekkel szolgált az átadás körülményeiről. Elmondása szerint ő az egész anyagot Magyarországnak (saját szavaival: Ungerland) szerette volna átadni, mert úgy vélte, hogy azt illeti meg, és ott volna legjobb helye a dokumentumoknak. A korszak (1950-es évek) azonban nem kedvezett szándékainak, és végül nem merte a tervét megvalósítani, félve az esetleges megtorlástól. Idős anyósát azonban nem hagyhatták egyedül a rossz állapotú és igen nagy méretű régi házban, így magukhoz vették Trencsénbe, a házban levő emlékanyagot pedig felajánlották a helyi múzeumnak, mondván, hogy amit fontosnak tartanak, azt vigyék be gyűjteményükbe. így került az iratok jelentős része az azonos épületben levő állami levéltárba.

Az írásos anyag először a Trencséni Mezőgazdasági Levéltár gyűjteményében volt, ahol Juraj Fojtík levéltáros készítette el az iratok első majd második (ma is meglevő) rendszerezését és hozzá jegyzékét. Munkája eredményeként Fojtíknak két cikke is született. Először 1956-ban közölt —Janovszky említett életrajzi karcolata és a levéltári anyag (Lipszky János emlékirata, végrendelete, bírósági iratok) alapján — rövid beszámolót a helyi múzeum tájékoztatójában. E stencilezett értesítő után, már valóban nyomtatásban jelent meg tanulmánya „Príspevok k zivotopisu Jána Lipského” címmel a Historické Stúdie hasábjain, alapjában a levéltári anyagra támaszkodva.48 A cikknek érdeme, hogy Lipszky önéletírásának német nyelvű (életrajzi) részét szlovák fordításban teljes egészében, ezen kívül Lipszkynek egy katonai iskola felállításáról szóló tervezetét kivonatosan, a végrendeletét részeiben, szlovákra fordítva közölte. Munkáját alapműnek tekintik és állandóan idézik a későbbi szlovák szerzők, a hazai szakírók azonban teljességgel figyelmen kívül hagyják. E cikkben több illusztáció is megjelent: Lipszky portréja, a képaláírás szerint pasztell miniatúráról készített fényképmásolat (ez az első alkalom, hogy nyomtatásban meg46 így pl. BorbÉLY-Nagy 1930; BARTHA 1986, BENDEFY 1972; IRMÉDI-MOLNÁR 1939; dóka 1996; Deák 1994, Deák 1995, Gróf 1992-2000 stb.

47 Purgina 1957. 18-19.

48 A múzeum belső kiadványában megjelent első iratismertetés: FOJTÍK 1956, a források feldolgozása és fordításuk vagy kivonatuk: FOJTÍK 1957.

23