Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)
2. BEVEZETÉS - A felhasznált irodalom - A szlovák kartográfiatörténeti irodalom
jelent az arckép!), a Repertorium címlapja Lipszky saját kezű bejegyzésével,49 illetve a Mappa generalis első szelvénye. Fojtík megemlítette azt is, hogy a Lipszky halálát követő harminc éves hagyatéki per nyomán a könyvtár és a térképgyűjtemény jelentős része elenyészett, illetve — saját információi szerint — a millennáris kiállításra Budapestre szállították Lipszky egyéb használati tárgyaival (fegyverek, porcelán stb.) együtt, és ezek ott is maradtak a Nemzeti Múzeumban.50 Ez utóbbinak azonban nincsen nyoma. A cikk említése nélkül átveszi adatait Purgina is, ugyancsak 1957-ben,51 és a későbbi szlovák szakírók is Fojtíkra hivatkoznak ezen állítás idézésekor. Fojtíkkal egyidőben cseh kollégája, Karel Kuhaí is kutatásokat végzett a témában, de míg előbbi elsősorban Lipszky életével foglalkozott, addig ő főként a térképészeti tevékenységét vizsgálta. Kuhar az említett özv. Zsolnay Adélnak 1956 végén és 1958 tavaszán több levelet írt, amelyekben családtörténeti adatokat kért és érdeklődött a Lipszky-miniatúra hollétéről is (vagyis már ekkor sem volt meg az arckép). A levélből az is kiderül, hogy a kutató mindent megtett azért, hogy egy hallomásból ismert, Budapesten megjelent könyvet megkapjon, vagyis igyekezett a magyarországi könyvészeti irodalom legfrissebb eredményeit is beszerezni. Kutatásai eredményét később cikkben is összefoglalta.52 Szlovákia régi térképi ábrázolásairól írott munkáiban Lubomír Viliam Prikryl is nagy figyelmet szentelt Lipszky Jánosnak. Tudományos igénnyel készült és terjedelmes szakirodalmat felvonultató 1977. évi munkájában az addigi teljes (és nem csak nemzeti) könyvészet felhasználására törekedett, művének eredményeit a szakapparátus elhagyásával népszerűsítő formában is megjelentette 1982-ben. A korábban is publikus Lipszky-kép mellett a családi címer fekete-fehér fényképét is közölte könyveiben.53 Legvégül feltétlen említeni kell Milan Sismist, a Trencséni Múzeum egykori munkatársát, aki ma Szlovákiában a legtöbbet tudja Lipszkyről és családjáról. Cik49 A Trencséni Múzeum leltára szerint a múzeum könyvtárában megtalálható ezen Repertóriumot kétszeri trencséni látogatásom alatt egyszer sem tudták nekem megmutatni, mert a sok kiállításra szállítás közben elkallódott. 2001 októberében Lipszky halálának 175. évfordulóján tartott emlékkiállításra viszont szerencsére előkerült a kötet. 50 Fojtík 1957. 367. 51 Purgina 1957.18-19. 52 Ezek a levelek fénymásolatban birtokomban vannak. Az említett könyv nagy valószínűséggel FODOR Ferenc munkája. Kuhar 1960. A cikket csak a prágai Nemzeti Könyvtárból sikerült megszerezni. 53 PRIKRYL 1977 és PRYKRYL 1982. A témához kapcsolódó korábbi vagy kisebb cikkei: Prikryl 1969, Prikryl 1976, Prikryl 1984. 24
