Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)
7. A TÉRKÉPEK UTÓÉLETE - A Lipszky-térképek fogadtatása és felhasználása
lemezek megújítása nélkül 200 példány előállítását vállalta. A térképet a Repertórium nélkül az akkori piaci ár (130 Ft) töredékéért, 50 forintért, illetve a vászonra kasírozott és tokkal ellátott példányokat 76 forintért kínálta. Egy jegyzék szerint a térképből 104 kötött és 44 köteden példányt, összesen 10 104 forint értékben adtak át a megrendelőknek.774 A térképet Napóleon is nagyra értékelte, Bader Louis Albert d’Albe francia hadmérnök egyik levelében azt írta: „Őfelsége nagy kedvteléssel használta az eredeti Lipszky-térképet, és minden mással szemben előnyt adott neki”.775 József nádor útján az orosz cárhoz is eljutott a mű: „Levél Pétervárról: a császár köszönetét mond a Lipszky-térképért” — szerepel a nádor 1809. évi naplójában.776 A térkép hétköznapi használatáról nem lehet sok adatot idézni, de bizonyos, hogy a legalaposabb műnek tekintették. Horváth Adám 1814 júliusában kérte levelezőtársát, Kazinczy Ferencet, hogy írja meg a hozzá vezető legközelebbi postautat, mert „én nem tudom magamat a’ Te lakásod helyheztetésében orientálni, mivel a’ Korabinszky kis Atlassában Regmeczet nem találom; Széphalmot annyival inkább nem; hanemha az én Pápaszemem hibádzik”. Kazinczy válaszlevelében lerajzolta Széphalom és Regmec Sárospatakhoz viszonyított fekvését, megjegyezve, hogy „Korabinszky és mások (Lipszkit kivévén) elhagyják Széphalmot, mert Mappájikat holmi régi Mappákból dolgoztatják”.777 Kazinczy bizonnyal jó véleménnyel volt Lipszky művéről, mert gyakran használta és máskor is hivatkozott rá. 1819 nyarán Dúlházy Mihályt tájékoztatta Széphalom fekvéséről, megjegyezve, hogy a Görög- Kerekes térképen nem vették fel Széphalmot, „de megjelent a’ Lipszkiében”.778 1825-ben pedig az kérdezte gr. Majláth Jánostól: „van a Vág vidékén Sáros és Ardó? Lipszky Repertóriumában nem találom ezeket a helyeket”.779 Br. Splényi Béla emlékirataiban számolt be arról, hogy egy alkalommal, mikor hajón utazott a Tiszán, lenyűgözte a folyó számos kanyarulata, majd hozzátette: „Ami nagyon meglepett, az volt, hogy a kezemben tartott Lipszky-féle mappán a tiszai kanyarulatok a részletekig megfeleltek a természetbelieknek. Ez a mappa akkor több mint ötven éves volt, pedig nekem addig az a véleményem volt a Tiszáról, hogy folyamatosan változtatja medrét.”780 A térképet még az 1848/1849. évi szabadságharc idején is használták.781 Degré Alajos a temesvári csatavesztés leírásánál megemlítette: „Dobsa és Pálfy leteleped774 SÓBA Bytca, Fond Zs. Inv. c. 23. 775 Idézi Prikryl 1976. 10. 776 Fontes (JNI), III. 533. 777 KFÖM III/ll. 466., 484. 778 KFÖM III/16. 483. 779 KFÖM III/19. 325. 780 SplényII. 190. 781 A szabdságharc térképeire 1. WINKLER 1985b. 233
