Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)

2. BEVEZETÉS - A felhasznált irodalom - Feldolgozások, tanulmányok (1840-es évek—1954)

Feldolgozások, tanulmányok (1840-es évek-1954)

Ebben az időszakban születtek a katona-térképész életét feldolgozó tanulmányok, valamint a térképtörténet egyes részeit feltáró vagy annak egészét összegző munkák. Jellemzőjük, hogy egy-két kivételtől eltekintve majdnem valamennyi nyomtatásban megjelent anyagot ismerik és használják.

A legelső életrajz (1847-ből) szerzője Gyurikovits György. Munkája a nyomtatásban megjelent cikkeinek kéziratai között is fennmaradt, ez azonban csak vázlat és nem befejezett mű, a szerző többször csak azt tünteti fel, hogy az általa megadott forrásból mettől meddig kell majd idézni. A teljes szöveg 1847-ben 5 részletben megjelent az Oesterreichische Blätter für Literatur, Kunst, Geschichte, Geographie, Statistik und Naturkunde című újságban. A biográfia érdeklődésre tarthat számot, mert Gyurikovits az egyeden életrajzíró, aki személyesen is ismerte Lipszky Jánost, rövid dolgozatában olyan adatokat jegyzett fel, melyek más forrásból mára kiderít- hetedenek. Dolgozata elkészítéséhez használta Lipszky sajátkezűleg írt és halála után előkerült „eredeti jegyzeteit” is. Márton József plágium-vádja alól is igyekezett tisztázni Lipszkyt. Bár az életrajzot a Szlovák Életrajzi Lexikon (SBS) is felsorolja a Lipszkyre vonatkozó irodalom között, mégis eddig csupán Johannes Dörflinger hivatkozott rá, ezért annak teljes szövegét közreadom a Függelékben.19

A mindenki által elsőnek tekintett életrajz-szerző Janovszky László. Cikkében azokat a dokumentumokat használta fel, amelyeket a Lipszky örököseinek birtokában levő szedlicsnai régi családi kúriában Zsolnay István bocsátott rendelkezésére (a rokonságra 1. a család történetét). Tanulmányát inkább tekinthetjük Lipszky János emlékirata hol szabadabb, hol pontos fordításának, mintsem önálló dolgozatnak.20 A későbbi szlovák és magyar szakirodalom azonban kivétel nélkül idézi adatait Lipszky életrajza ismertetésekor.

Az emlékirat egy részét német eredetiben közölte Ethey Gyula, aki azt a vágúj- helyi Lányi család tulajdonában lévő kéziratból idézte. Ennek a kéziratnak — amely lehet, hogy az autográf eredeti volt — későbbi sorsáról nincs tudomásunk.21

Magyar levéltári forrásokat egyedül Glaser Lajos használt kutatásai során. Sajnos a témában készített egyetlen cikke tudományos-ismeretterjesztő folyóiratba készült, emiatt a szakapparátust (hivatkozások, irodalom) nélkülözte.22 A térkép

19 Gyurikovits 1847. és Dörflinger 1984/1988. A kéziratra Pálffy Gé%a hívta fel a figyelmemet, szívességét ezúton is köszönöm.

20 JANOVSZKY 1892.

21 ETHEY 1933. Elképzelhető, hogy az önéletírás megtalálható a Pozsonyi Állami Levéltárban, mert 1956-ban ide került a Lányi család levéltára, vö. Státny Archív v Bratislave. Sprievodca po Archivnjch Fondoch. Bratislava, 1959. A gyűjtemények és hagyatékok (VIII) között a különféle provenienciájú iratok között (E. 3. 124. d-e.)

22 A cikk a Búvár c. természettudományi lapban jelent meg. GLASER 1938.

17