Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)
5. A MAPPA GENERALIS ELKÉSZÍTÉSE - A térkép mutatója, a Repertórium - Adalékok a Békés megyei térkép és helynévjegyzék elkészítéséhez
Nevezve, b) Minden Vizek, Hidak, és Közönséges Kereskedő, vagy Posta Utak voltaképpen feljegyezve. A közgyűlés jegyzőkönyve azt is rögzítette a beterjesztett anyagról, hogy „mind az Elenchusból, mind a’ Mappából kitettzik, hogy ezen Munka, különös szorgalmatossággal, és vigyázással készitődött, mely is a’ kívánt végre fel fog küldetni a’ Nagy Méltóságú K. H. Magyar Tanácshoz. Hogy pedig ezen Megyének is legyen ily módon készült separata Mappája, egyszersmind meg hagyatik Föld Mérő Vertits Jósef Urnák, hogy még egyet készíttsen, a’ Leveles Bolt számára, de Nagyobb Mértékre.”629 1800. június 3-án kelt a Helytartótanács sürgető leirata a vármegyéhez, amelyben utasította, hogy az anyagot mielőbb javítsák ki és küldjék vissza — mint ahogy azt már számos más megye meg is tette —, hogy a vállalkozás ne szenvedjen késedelmet.630 A leirat azonban csak az után érkezett a vármegyéhez, hogy az anyagot felküldték, így a megyei kisgyűlés pusztán tudomásul vette az emlékeztetőt.631 Az 1800. június 4-én kelt beterjesztésében Vertics József táblabírósági ülnök és Békés megye rendes geometrája a Lipszky-térképhez szükséges előmunkálatok elvégzését jelentette. Mivel az eredeti tervezetben nagyon sok hiba fordult elő, ezért jónak látta egy teljesen új jegyzéket készíteni.632 A települések újonnan összeállított jegyzékén633 kívül ahhoz csatoltan a folyókról, hidakról és utakról a következőket emk'tette meg: Békés megyében három folyó van, mégpedig: Fehér-Körös, Fekete-Körös, Sebes-Körös. A nevezetes hidak a Sebes-Körös felett: Gyula és Békés mezővárosokban, valamint Gerla pusztánál egy-egy; a Fekete-Körös felett: Remeteházánál, Békés mezővárosban és Doboz birtokon egy-egy; a Sebes-Körös felett Körösladány birtok mellett egy; az egyesült Hármas-Körös felett Gyoma birtoknál egy. Ezenkívül van még egy híd a Körös felett a közönséges kereskedelmi úton Szarvas mezővárosban is. A posta- vagy kereskedelmi utak a következők voltak: 1.) posta- és kereskedelmi út Gyula mezővárosból Csaba és Orosháza birtokon keresztül Szentes mezővárosba Pest felé, 2.) posta- és kereskedelmi út Gyula mezővárosból Sarkad mezővároson keresztül Nagyvárad és Erdély felé, 3.) közönséges kereskedelmi út Gyula mezővárosból Arad és Temesvár felé, 4.) közönséges 629 Békés megye anyagában kérésemre az általam meghatározott dátumok segítségével a levéltár munkatársai végeztek kutatásokat, az alább hivatkozott iratokat fénymásolatban ők bocsátották rendelezésemre. Előzékeny segítségüket ezúton is köszönöm. Az idézett rész: BML IV-A-l-a. Közgyűlési jkv. 1800. 469. sz. A felterjesztés megtalálható a Helytartótanács anyagában is: MOL C 67. 1800. F. 31. Pos. 28. 630 BML IV-A-l-b. Közgy. ir. 1800. Nr. 557. 631 BML IV-A-l-a. Közgyűlési jkv. 1800. Nr. 557. 632 Vertics József (1745—1828) 1787 óta egyidejűleg földmérője volt Csongrád és Csanád vármegyének is; mindkét vármegye térképe helyet újat készített. MOL C 67. 1800. F. 31. Pos. 38. Vertics életére és munkáira: HRENKÓ 1986. 633 BML IV-A-l-b. Közgy. ir. 1800. Nr. 469. 173
