Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)

5. A MAPPA GENERALIS ELKÉSZÍTÉSE - A terv és a vállalkozás beindítása, menete - A vállalkozás forrásai és a munkálatokat segítő személyek

magánszemélyek nagylelkű támogatásukkal segítik azt a vállalkozást, amit tulajdon­képpen az államnak kellene segítenie és támogatnia”.600 Legvégül azt a személyt kell megemlíteni, aki a vállalkozásnak legfontosabb segítője, nyugodtan állíthatjuk, hogy motorja volt. Schedius Lajos601 (1766—1847), a pesti egyetem esztétika professzora számtalan olyan kezdeményezésben működött közre, amely Magyarország szellemi fejlődését szolgálta, legyen az bibliográfia vagy földrajzi munka. Schedius több szállal kapcsolódott ahhoz a pozsonyi evangélikus értelmiségi körhöz, amelyik Bél Mátyás óta a hazai geográfiai-honismereti munkák legjobb darabjait alkotta. Alsófokú iskoláit Pozsonyban, a magasabb osztályokat Sopron­ban végezte, ez utóbbi éppen ekkor fejlődött líceummá. Tanulmányai idején az iskola tevékeny oktatója volt Schwärmer Márton, aki a göttingai egyetem új szelle­mi hatását plántálta át növendékeibe. Schedius is eljutott Göttingába, ahol három évet töltött el, itt ismerte meg a modern kutatás szellemét is. Visszatérve — hosszú időre — elnyerte a pesti egyetem esztétikatanszékének katedráját. Hamarosan fele­ségül vette Windisch Károly Gottlieb pozsonyi polgármester és több földrajzi munka szerzőjének lányát, így apósán keresztül ismét a pozsonyi iskola hagyomá­nyaihoz kapcsolódott. Schedius érdeklődése — annak ellenére, hogy esztétikát taní­tott — fokozatosan a természettudományok felé fordult, így ismerkedett meg Lipszky Jánossal, akinek térképkészítő szándékát lelkesen segítette. Schedius egyik tudós ismerősén keresztül került kapcsolatba Zách Ferenccel, aki felajánlotta neki támogatását és tapasztalatai közlését, és egyben kérte, hogy Schedius küldjön lapja számára magyarországi tudósításokat. A professzor ezután több kisebb hír mellett elsősorban Bogdanich expedíciójáról és Lipszky vállalkozá­sának alakulásáról írt beszámolót. Ezek egyikéből tudjuk meg, hogy a megyéknek küldött névjegyzéket ő állította össze.602 (Az ennek alapján megjelent Repertórium javításaival ellátott saját példányáról 1. a Függeléket). Azonkívül a vállalkozás hiva­tali ügyintézésébe, levelezésébe is bekapcsolódott. Lipszky szinte olvashatatlan kéz­írása helyett igen gyakran az ő szépen formált betűivel találkozunk a leveleken, a katonatiszt csak aláírta azokat. De nemcsak „írnokként” vette ki a részét a munká­latokból, szinte mindenütt ott volt (1. alább a rézmetszők szerződésénél), és ha Lipszky Pest-Buda térképe az eredeti tervek szerint jelent volna meg, akkor Sche­dius a két város leírását is elkészítette volna. Amikor pedig a katonatiszt az utolsó 600 Zach: Briefe, 7. levél. 79. 601 Máig legalaposabb életrajzát adta DOROMBY1933. 602 AGE 1799. Bd. III. 278. Schedius 1799. szeptember 8-i levele. 161

Next

/
Oldalképek
Tartalom