Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)
5. A MAPPA GENERALIS ELKÉSZÍTÉSE - A terv és a vállalkozás beindítása, menete - A Bogdanich-expedíció története (1798-1800, 1801) - A Bogdanich-expedíció
Szeptemberben a nádorhoz nyújtott be egy erre irányuló — fentebb idézett — kérvényt, ami aztán a hivatali ügyintézés állomásain végigfutva, október közepén elnyerte a legfőbb jóváhagyást, decemberben pedig a Helytartótanács is megtette a szükséges intézkedéseket (útiokmányok és előfogatolás biztosítása, szükséges összeg kiutalása), ezután indulhatott útjára az expedíció. A tizenhárom hónapig tartó felmérési munkálatokról — részben Bogdanich levelei alapján — Schedius Lajos folyamatosan tudósította Zách Ferencet és rajta keresztül a birodalom tudósait és érdeklődőit. 1798. november 16-án kelt első — már publikált — levelében tájékoztatta Záchot az expedíció közköltségen való kiküldéséről. Mint megjegyezte, ez az őszinte királyi rendelet csak akkor mutatkozik meg nagy értékében, ha meggondoljuk, hogy az most, novemberben jelent meg, olyan időben, amikor a külföldi politikai viszonyok uralkodónk teljes figyelmét megkövetelik, és amikor a szokadan kiadások mellett, amelyek hadseregünk fenntartásához és más rendkívüli állami szükségletek fedezésére szükségesek, minden más, a hasznos tudományok előmozdítására kevésbé hajlandó fejedelem ilyen új kiadásokat nélkülözhetőnek tartana. Bogdanich a tudósítás szerint még november végén útnak indul, hogy a decemberi jelenségeket megfigyelhesse, erről folyamatos beszámolót ígért Schedius.379 Az ügyintézés elhúzódása miatt azonban az expedíció késve indult, csak december közepén indulhatott el a csillagász és segédje Fiúméba, az első felmérési helyszínre. Schedius 1799. január 31-i levelében erről így tudósított: Előző év december 16-án császárunk parancsára kezdetét vette a Magyarország legfőbb helyei földrajzi fekvésének meghatározására alakult csillagászati-földrajzi expedíció. Az említett napon Bogdanich Dániel, a budai királyi egyetemi csillagvizsgáló adjunktusa, minden szükséges műszerrel és segédeszközzel, amennyire ezek itt voltak, Fiúméba utazott, amely az első állomás lesz, ahol csillagászati megfigyeléseit elkezdi. Persze sajnálatos, hogy sem Hadley-féle szextánst, sem Emery- vagy Arnold- féle kronométert nem tudott magával vinni, azonban [...] van egy jó kvadránsa, egy jó távcsöve és egy kitűnő ingaórája Seiffnertől, amelyet csillagvizsgálónkban több hónapig vizsgáltak, és igen pontos járásúnak találták.380 A két kocsiból álló expedíció első fogatán, egy félig fedett sátorponyvás szekéren a beteges tudós, míg a másodikon segítője381 és műszerei zötykölődtek. A rendkívül kemény télben Bogdanich csak január 7-én, 23 napos viszontagságos utazás 379 AGE 1799. Bd. III. 107-108. 380 AGE 1799. Bd. III. 324. Más fordítását közli: VARGHA 2001. 68. 381 A forrásokban az említett segéd (famulus) neve nem szerepel. Egyes kutatók úgy vélik, hogy ő Huszár Mátyás, aki felsőfokú tanulmányait megszakítva hat hónapot töltött Bogdanich mellett és segédkezett méréseiben. Huszár életéről és tevékenységéről 1. Bendefy 1958. 67—103. A vonatkozó hely: 70. A második expedícióra Bogdanichot kiküldő határozat korábbi segédjét rendelte mellé, és ezen a felmérésen valóban Huszár Mátyás vett részt. 113
