Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)
5. A MAPPA GENERALIS ELKÉSZÍTÉSE - A terv és a vállalkozás beindítása, menete - A Bogdanich-expedíció története (1798-1800, 1801) - A Bogdanich-expedíció
után érkezett meg első állomására.382 Itt Fiume közelében „egymásután három éjjel a tersattoi szirten a szabad ég alatt megfigyeléssel töltötte idejét, anélkül, hogy egy percet is aludt volna. A sarkmagasságot 45°20’ és 7”-14” között találta.”383 Bogda- nich egyik — máig fennmaradt — levelében azt írta, hogy január 21—22—23. között végzett méréseket a tersattói csúcson, és hogy eredménye egész 10 perccel eltér Fiúménak a de l’Isle földrajzi térképén mérhető helyzetétől.384 Ez az adat megdöbbentette a korszak tudósait. Zách tudva, hogy Bogdanichnak mi a terve, előzetes számolásokat végzett a korabeli legjobbnak és legpontosabbnak vélt Itáüa-térképen, és ez alapján Fiume szélességi adatát 45°36’30”-re becsülte. Ezért a Bogdanich-féle számítás közlésekor az alábbi megjegyzést fűzte az adathoz: Amint a fenti meghatározást megkaptuk, alig hittünk saját szemünknek. Méréseinket más térképeken megismételtük, és kevés eltéréssel ugyanazt találtuk. Ebből következik, mennyire hibásaknak kell lenniük az ottani vidék térképeinek, mert egészen negyed fokig pontadanok lehetnek. E megfigyelés szerint Fiume és az Adriai-tenger egész partvidéke 4 német mérfölddel délebbre tolódik! Látható, milyen fontos vállalkozás volt, amelyre az osztrák kormányzat Bogdanichot kiküldte. Ezáltal Dalmácia egész partvidéke más, az eddigitől nagyon eltérő alakot és fekvést kapott.385 A csillagászati megfigyelések tárgyválasztását is ostorozva, megjegyezte: „Nem egy, vademberek által lakott, újonnan felfedezett sziget a Csendes-óceánban jobban és pontosabban van meghatározva, mint némelyik fő-, szék- és kereskedőváros a művelt Európában!”386 Bogdanich a fiumei megfeszített munkában belázasodott, és pontosító számításait is csak ágyban fekve tudta elvégezni. Április elején Schedius aggódó levelet küldött Záchnak, amelyben felpanaszolta, hogy már régen nem írt neki Bogdanich: minden itteni barátja nagy aggodalomban volt az élete miatt, részben mert legutóbbi levele szerint beteg volt, részben mert azt halljuk, hogy az általa beutazott vidékek Dalmáciában és Szlavóniában a rablók által elkövetett sok gyilkosság miatt nem biztosak. Hogy ebből a gyötrő bizonytalanságból hamar kikerüljünk, rábírtam Podma382 AGE 1799. Bd. III. 324. Az expedíció útvonalára 1. az erről készített térképet (e kötet képei között), illetve Iratgyűjtemény, 36.: napra pontosan rögzíti, hogy az egyes helyszíneken mennyi ideig tartózkodott Bogdanich. 383 AGE 1799. Bd. III. 411. 384 Iratgyűjtemény, 13. 385 AGE 1799. Bd. III. 411. A háromszögelést és a mérőasztalos felmérés módszerét először Franciaország térképének elkészítésénél használták. Jean Dominique Cassini, fia és unokája 1683—1718 között 40 000 háromszögből álló hálózattal fedték le Franciaországot. A mérések nyomán az ország alakja jelentősen megváltozott, az addig gondoknál kisebb lett. Mikor XIV. Lajos a munkák közben fogadta Cassinit és társait, gúnyosan megjegyezte: „Sajnálattal értesültem, uraim, hogy az önök utazása országom jó nagy részétől megfosztott.” Idézi: KLINGHAMER— PAPP-VÁRY 1983. 76. 386 AGE 1799. Bd. III. 411. 114
