Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)

2. BEVEZETÉS - A kutatás tárgya, kutatási szempontok

viszonylagos forrásgazdagsága azonban lehetővé teszi, hogy a komplex térképtörténet eddigi fehér foltjai közül néhányat eltüntessünk.

A valamennyi kérdésre választ kereső térképtörténet vizsgálati körét igen pontosan foglalta össze Johannes Dörflinger, a bécsi egyetem bölcsészettudományi kara történész professzora, akinek kétkötetes munkája jelen feldolgozás kutatási céljaival sok ponton megegyezett, és aki a kutatások alkalmával maga is jelentős segítséget nyújtott. Dörflinger művében az „osztrák magántérképészet” 1780—1820 közötti történetével foglalkozik.5 A bevezetőben úgy fogalmazott, hogy „mielőtt a nyomtatott térkép eljutott a felhasználó kezeihez, több munkafázison kellett, hogy keresztülmenjen”. A térképek létrejöttében nemcsak a szerző személye, hanem sokszor még nála is nagyobb mértékben a rézmetsző és a kiadó játszott jelentős szerepet: hogy a munkából minél több keljen el, az ő feladatuk volt a kivitelezés módjának (a metszés és a nyomtatás minősége) minél jobb biztosítása, valamint minden olyan tevékenység, amit ma közkeletűen marketingnek neveznek. Egy térkép megszületésének és forgalomba kerülésének az alábbi szakaszai voltak:

1. a térképrajzolat (vázlat) elkészítése (tudományos alapon vagy jó forrás alapján),

2. a tisztázat (végső változat) megrajzolása,

3. az anyag rézbe metszése (nyomtatásra előkészítés),

4. nyomtatás az elkészült lemezekről,

5. színezés (esetenként),

6. a kiadótól (általában a lemez birtokosa) a térképkereskedőhöz eljuttatás.

Ezek alapján lényegében három, egymást kölcsönösen befolyásoló és egymással kölcsönhatásban álló terület különböztethető meg, és ezekből számos szempont adódik a (magán)térképészettel foglalkozó történeti vizsgálat számára:

I. A térképvázlat és a térkép rajza (a szerző, a térképész). A vizsgálat tudomány- történeti szempontja lehet: a szerző személye, a térkép minősége tudományos szempontból (vagyis mennyiben felel meg a a kor követelményeinek, tudományos-technikai lehetőségeinek), mennyiben nyújt teljesen vagy jelentősen újat, más művek hatása hogyan érvényesül /előzmények/, milyen ábrázolási módszerekkel /háromszögelés, csillagászati felmérés stb./ készült a mű).

II. A rézmetszés (a rézmetsző). A kutatás művészettörténeti szempontja lehet: a metsző személye, munkássága, a metszés elkészítésének minősége, a díszítés módja

Habsburg birodalom magyarországi határvidékén a 16-17. században. Bp., 1999. majd 2., javított és bővített kiadásban: Pápa, 2000.

DÖRFLINGER 1984/1988. 13. A szerző a magántérképészet alatt a magánúton, kereskedelmi céllal működő kiadók által megjelentetett térképekről, vagyis kizárólag a nyomtatásban megjelenő művekről értekezik; „osztrák” alatt pedig Németalföldet és a Német-Római Birodalom határain kívül eső itáliai területeket leszámítva a korabeli Habsburg Monarchiát érti, vagyis vizsgálódása a magyarországi részekre is kiterjed.

10