Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)

2. BEVEZETÉS - A kutatás tárgya, kutatási szempontok

és kivitelezése (a rézmetszők nem feltétlenül művészek, hanem ügyes kezű iparosok voltak).

III. A térkép kiadása (a kiadó). A lehetséges (üzem)gazdaságtörténeti szempontok: a kiadó személye, tevékenysége, állása és jelentősége (nagysága), az alkotás mérete (példányszám), az árak, a reklámmódszerek, az értékesítési kör és terület, a terjesztőszervezet jellemzése.

Dörflinger a három területből különösen a legutolsónál további, teljességgel történeti nézőpontot is felvetett:

IV. Oktatástörténeti szempont: a térképek használata bizonyos minimum tudást igényel, az oktatás ez irányú fejlődése hatására növekedhetett a térképvásárlók köre.

V. Gazdasági és társadalomtörténeti szempont: gazdasági virágzás esetén növekszik azok száma, akiknek szüksége van a térképekre, esetenként pedig pusztán esztétikai szempontok alapján kívánnak térképet megszerezni.

VI. Politikatörténeti szempont: A térképek megjelentetését jelentősen meghatározta vagy befolyásolta a poltikai helyzet változása, így például háború kitörése, elhúzódása, békekötések.6

Az osztrák kutató összegzését pontosnak és teljesnek minősíthetjük, mert valóban nem állhat meg a térkép története a szerző tevékenységének vagy az elkészült műnek kizárólagos ismertetésénél. Egy-egy alkotás tényleges értékét csak úgy lehet meghatározni, ha a létrehozott produktum mögött feltárjuk a tudományig) korabeli állapotát, a technikai fejlettség szintjét, a társadalmi lehetőségeket és körülményeket, valamint a mű lehetséges és valós hatását.7

Dörflinger az általa meghatározott szempontok vizsgálatai közül azokat végezte el, amelyek a térképek megjelentetéséhez kapcsolódtak, tehát a kiadástörténetet vizsgálta elsősorban. A térképek történetét attól kezdve ismertette, amikor azok a kiadóhoz kerültek, aki megpróbált azokból minél nagyobb haszonra szert tenni. Munkájának korlátozott tematikája nem tette lehetővé, hogy a korábbi szakaszról, a térkép ödetének megszületésétől a megtervezésig tartó ugyancsak jelentős szakaszt feldolgozza.

A vizsgált korszak és azon belül a személy tevékenységének rekonstrukciójához rendelkezésre álló források — egyedülálló, szinte egyetlen más térképészeti alkotásnál sem előforduló — gazdagsága lehetővé teszi a megfogalmazott szempontok szerinti feldolgozást. Az eredmények a későbbi kutatások során analógiaként más, elsősorban kortárs térképművek vizsgálatánál is felhasználhatók lehetnek majd.

6 Dörflinger 1984/1988. 14-16.

7 A kartográfia elméleti fejlődését igen alaposan feltárja PÁPAY 1995, és általában a tanulmányt tartalmazó Karéi árt.

11