Reisz T. Csaba: Magyarország általános térképének elkészítése a 19. század első évtizedében - Lipszky János és segítői térképészeti vállalkozásának ismertetése (Budapest, 2002)
2. BEVEZETÉS - A kutatás tárgya, kutatási szempontok
2. Bevezetés A kutatás tárgya, kutatási szempontok A monográfia célja, hogy a korabeli térképészeti törekvések vonulatába helyezve ismertesse Lipszky János huszártiszt munkásságát. A szerző tevékenységének értékeléséhez elengedhetetlen a közelebbi és távolabbi előzmények rövid ismertetése, ennek fényében hangsúlyosabban érvényesül jelentősége. A téma feldolgozásakor arra törekedtem, hogy lehetőség szerint az általános térképtörténeti munkákat, a korszak egyes személyeit és alkotásait elemző műveket ne csak a magyarországi szakirodalomból, hanem a környező országok (azonos régió, ugyanazon egykori birodalom) fontosabb szakmai eredményeiből is hasznosítsam. Jelentős hangsúlyt kapott a szűkebb téma lehetőleg teljes levéltári forrásbázisának feltárása és feldolgozása. Ez a munka annyiban bizonyult nehéznek, hogy az iratok nem egyetlen intézmény néhány jól rendezett és nyilvántartott állagában maradtak fenn. Az ausztriai birodalom katonájaként Pesten térképet készítő, és az ottani állami hivataltól jelentős segítséget élvező szerző szolgálati évei után a ma Szlovákiában fekvő családi birtokára vonult vissza, jegyzeteivel és térképgyűjteményével együtt. Ennek következtében a lehetséges forrásokat három országban volt szükséges keresni: az állami politikai intézmények (Magyar Kancellária, Helytartótanács, Erdélyi Gubernium) és a vármegyék többségének iratait és térképgyűjteményeit magyarországi levéltárakban, a katonai főhatóságok iratait és a személyi anyagot a bécsi hadilevéltárban, míg a családi iratokat és a személyes hagyatékot szlovákiai levéltárakban kellett felkutatni és feldolgozni.3 A feltárt források alapján készített disszertációban a kartográfiatörténet számos olyan aspektusa szerint dolgoztam fel a Lipszky-vállalkozás történetét, amelyek az elsősorban térképészek által művelt tudományág-történetírásban csak kevésbé vagy egyáltalán nem szerepelnek a vizsgálati szempontok között. Az eltérő kutatási célok, néha a módszertani hiányosságok,'illetve sok esetben a források szűkössége vagy hiánya következtében a hazai térképtörténet elsősorban a kész térképek vizsgálatán és elemzésén alapul, emiatt bizonyos kérdések megoldására nem volt lehetőségd A tárgyalt téma A hazai megyei levéltári gyűjteményekben őrzött iratokból csak a helyi munkatársak útján juthattam adatokhoz, a szlovákiai levéltári kutatásokat saját költségen, illetve a Pro Renovanda Cultura Hungáriáé Alapítvány támogatásával végeztem, Bécsben pedig a Magyar Ösztöndíj Bizottság kétszer három hónapos kutatói ösztöndíjával, a Collegium Hungaricum keretében sikerült a legfontosabb dokumentumokat felkutatnom. Hogy a történészeknek fontos szerepük lehet a kartográfiatörténet művelésében, arra ékes bizonyítékul szolgál PÁLFFY GÉZA kötete: Európa védelmében. Haditérképészet a 9
