Komjáthy Miklós: Az osztrák-magyar monarchia közös minisztertanácsa (kormányzattörténeti és irattani vázlat) (Budapest, 1966)
A közös külügyminiszteri állás kialakulása s funkciója - XII. A közös minisztertanács és a közös külügyminiszter 1878, 1908. és 1914 válságos éveiben
hogy Szerbiának elfogadhatatlan fel tételeket tartalmazó jegyzéket küldjön a Monarchia. Érdekes megfigyelni azonban, hogy álláspontja - alkalmasint minisztertársai egyöntetű ellenzése következtében - a tanácskozás folyamán nem volt egyértelmű. Maga ismeri el utolsó felszólalásában, hogy hajlandó bizonyos koncesszióra a többiek álláspontjához való közeledés érdekében. 164/ Müvei IV. 2, 5-6. 165/ Diplomatische Aktenstücke zur Vorgeschichte des Krieges 1914. I. 41-46. 1./ 166/ Diplomatische Aktenstücke zur Vorgeschichte des Krieges 1914. I. 62-6?. 167/ Horváth Jenő: Magyar diplomácia, Bp. 1928. 89. 1. 168/ Horváth Jenő: Felelősség a világháborúért és a békeszerződésért. 192. és köv. 1. Horváth Jenőt nem követem azon az uton, ahová további következtetései során eljutott. Érvelésemben, amely a dualista államszerkezet működését vizsgálja egy kritikus pillanatban, csupán az időpont kérdésének van jelentősége. Tisza kijátszását, ill. befejezett tények elé állitását ugy értem, hogy Berchtold Tiszával szemben, aki a háború megindítására az időpontot nem tartotta alkalmasnak, a háború kirobbantására az adott helyzetet kedvezőnek vélte s Tisza tiltakozása ellenére igy is cselekedett. Mellesleg ez a végzetes cselekedet s a vele kiváltott események sora is kitűnően illusztrálja, hogy a Monarchia külügyminisztere, ha ugy látta jónak, mennyire nem tartotta magát a kiegyezési törvények előírásához. Ahhoz nevezetesen, hogy a külügyeket a két kormánnyal, ill. annak fejével teljes egyetértésben kell intéznie, 169/ Berchtold, ill. az általa képviselt körök titkolózása, természetesen, nemcsak Tiszára terjedt ki, A dolgok intézésének ez a módja szükségszerűen vonta maga után, hogy az államapparátus egyetlen, számottevő szektora sem volt pontosan tájékoztatva a Szerbiának elküldendő ultimátum végzetes következményeiről, /Kivéve, mint alább látni fogjuk, a legmagasabb katonai vezetést./ A Monarchia életére különösen vészthozóvá vált a vezető gazdasági körök pontos és kellő időben történő tájékoztatásának elmaradása. Popovics Sándor, az Osztrák-Ma-