Komjáthy Miklós: Az osztrák-magyar monarchia közös minisztertanácsa (kormányzattörténeti és irattani vázlat) (Budapest, 1966)
A közös külügyminiszteri állás kialakulása s funkciója - XII. A közös minisztertanács és a közös külügyminiszter 1878, 1908. és 1914 válságos éveiben
gyelmeztetéssel sem jeleztem. Mint ahogy technikai okokból azt sem, hogy melyek azok a szavak, amelyeket Aehrenthal irt be. Igy pl. a fogalmazvány címében a M Berathungen" helyett Aehrenthal irt "eine Besprechung" -ot, stb ... / "~" A közös minisztertanácsi jegyzőkönyvek fogalmazványai mellett, szinte kivétel nélkül, ott fekszenek az eredeti tisztázatok is. Az 190?. december 1-i megbeszélésről csak ezt a külügyminiszter által javitott fogalmazványt találtam. Annak, hogy a négy másolat elkésZÜlt-e, s hogy milyen formában, alaposabban nem jártam utána. Még utólagos bejelentése is nagy emóciót keltett a képviselők bizonyos csoportjában. Molden, Berthold: Alois Gráf Aehrenthal. Stuttgart-Berlin, 1917. 68-72.1. Olv. erre Angyal Dávid: A boszniai válság története c. tanulmányát /I. rész a Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve I. évf. /1931./ 3^3-354. 1., II. rész: 40. II. évf. /1932/ 313-345.1./ különösen id. hely II. évf. 322. 1./ Az 1907. december 1-i miniszteri megbeszélésről'még el kell mondanom, hogy először Burián közös pénz- • ügyminiszter beszámolóját hallgatták meg legutóbbi, bosznia-hercegovinai, ténymegáliapitó útjáról, majd szőnyegre került az annexió kérdése. Egyöntetű volt a vélemény, hogy az annexióról csak annak megtörténte után kell ország-világ előtt beszélni. Ország-világon a boszniai-hercegovinai tartományi gyűlést /Landtag-ot/ s a delegációkat értették. Azt mondották: esetleg /!/ a delegációk ülésezése alatt találjon alkalmat a közös pénzügyminiszter annak kifejtésére, hogy bár elismerik: az annexiót nem lehet jogszerű lépésnek tekinteni, de nem szabad elfelejteni: ezekben a tartományokban alszanak a szultán szuverén jogai, a szuverenitás Ausztria-Magyarország uralkodóját illeti meg. - Arra egyébként, hogy Aehrenthal mindazokat, akik, joggal, aggályoskodtak az annexióval kapcsolatban, befejezett tények elé állította, olv. Angyal tanulmányát i.h. II. évf. külfóhosen 318-319. 1.- Minthogy nem lehet célom az okkupáció s az annexió történetének megírása, nem ismertetem tovább ennek az eseménysornak fejleményélt. Az egész kérdéskomplexust csak a kiegyezésben teremtett államapparátus működésének s a közös külügyminiszter funkciójának illusztrálására vontam be vizsgálódásaim körébe. 156/ 157/ 158/ 159/