Komjáthy Miklós: Az osztrák-magyar monarchia közös minisztertanácsa (kormányzattörténeti és irattani vázlat) (Budapest, 1966)

A közös külügyminiszteri állás kialakulása s funkciója - XI. Milyen keretekbe nőtt bele a közös minisztertanács? Kormányzattörténeti előzmények

Beust birodalmi kancellár funkciójának elemeire bontását folytatva, felmerül a kérdés: miképpen illeszkedett ez a különleges jogkört gyakorló állás a kiegyezés keretei közé? Amikor a császár Beust bárót Belcredi helyébe külügyminiszterré nevezte ki, a leg­felsőbb kézirat hozzátette, hogy Beustot e minőségében a miniszter­tanács tagjai között az első hely illeti meg /126/. Mint fentebb már volt róla szó, az 1867. június 23-i császári dekrétum, amely Beustot birodalmi kancellárrá nevezte ki, a kancellárt továbbra is megbizta a minisztertanács elnöki teendőinek ellátásával,, A minisz­tertanácsi elnökség tehát külön megbizáson alapult, amely viszont szinte következett a külügyminiszteri állásnak az udvari hatósági /Hofstelle-/ elnököknek pozíciójával szemben már az abszolutizmus korában hagyományossá vált elsőbbségéből. Azt is láttuk, hogy a Staatskanzler-külügyminiszter állásának előkelőségét, mint Buol­Schauenstein 1855-ös felterjesztése bizonyította, a császári ház mi­-niszteri állásával való egybekapcsolással magyarázták, Beust birodalmi kancellár közös minisztertanácsi elnöki tisztét az osztrák császári minisztertanácsban viselt pozíciójából örökölte. Ennek a minisztertanácsnak feladatköre, funkciója pedig a 48-as események viharzásában alakult ki. A mi nézőpontunkból még külsőségeinél fogva nevezetes az államkonferencia /Staats-Conferenz/ 1848. március 17-én tartott ülé­sének jegyzőkönyve./127/ Mindenekelőtt külsőségeinél fogva azért, mert az államkonferenciai jegyzőkönyv felzetén a Ministerratsproto­koll felírást viseli. Alakiságaiban . folyamatos számozásában szo­rosan ezekhez csatlakoznak az alkotmányos idők, majd pedig, amint erről már futólag volt szó s mint erre a jegyzőkönyvi formalitások ismertetésében még visszatérek, a Bach- és Schmerling-korszak minisz­tertanácsának jegyzőkönyvei. /128/ Az államkonferencia, amelyen Ferenc Károly főherceg elnökölt, /129/ kimondotta, hogy a március 15-én kelt, legmagasabb elhatározás szellemében haladéktalanul fe­lelős minisztertanácsot kell alakítani. A minisztertanácsnak a kül­ügyek és a Ház miniszteréből, a belügyminiszterből, igazságügy-, pénzügy- és hadügyminiszterből kell állania. /130/ A minisztertanács ban az elnöki tisztet az uralkodó által kijelölendő miniszterelnök látja majd el. /131/ Rövid, hivatalos közlemény kiadását is elha­tározták azzal a céllal, hogy a minisztertanács végleges szabályozá­sáig s az egyes miniszterek hatáskörének megállapításáig, /132/ a közvéleményt megnyugtassák. /133/ V. Ferdinándnak 1848 március 31~én Kolowrat grófhoz inté­zett leirata mjghagyta, hogy a miniszterek s az uralkodó más bizal­mi emberei, a helyzet parancsolta szükséghez képest, naponta üljenek össze, /134-/ Ez a legfelsőbb kézirat a minisztertanács /ne feled­jük: a kiegyezés utáni közös minisztertanács előképe /összetételének és ülésezési rendjének ujabb elemeit rögzítette. A következő napon,

Next

/
Oldalképek
Tartalom