Komjáthy Miklós: Az osztrák-magyar monarchia közös minisztertanácsa (kormányzattörténeti és irattani vázlat) (Budapest, 1966)

A közös külügyminiszteri állás kialakulása s funkciója - XI. Milyen keretekbe nőtt bele a közös minisztertanács? Kormányzattörténeti előzmények

bontjuk, közelebb jutunk ahhoz, hogy a fentebb felvetett kérdések­re /valóban döntően polgári irányú volt-e a kiegyezés utáni- fejlő­dése a Monarchiának s nem érvényesültek-e továbbra is abszolutista hatások? stb. ... /'megközelítően pontos választ adhassunk. Beust felterjesztéséből világosan kitűnik, hogy sokrétű, hatalmi állásában a külügyminiszter funkcióját tartotta a legfon­tosabbnak." Ez az osztrákká lett szász politikusnak nem egyéni meg­győződése volt. A Habsburg-birsdalom politikai gyakorlatának eu­rópai koncepciójú egyéniségek által fémjelzett, évszázados hagyomá­nyai húzódtak meg mögötte. Néhány konkrét ügy ismertetéséből .'kitű­nik, hogy- az évszázados hagyományok szálai hova vezettek.. Az önkényuralom korában a vezető politikusokat állandóan foglalkoztatta a probléma: mimódoh lehetne, ha .másképp nem* legalább 'elnevezéseikben, összeegyeztetni a 4-8-ban összeomlott s 49-ben ugy, ahogy restaurált ancien régime és a rövidéletű alkotmányos korszak kormányszerveit; ' • • 1855-ben gróf Buol-Schauenstein külügyminiszter a vezeté­se alatt álló minisztérium elnevezésének megváltoztatására, ill. helyesbítésére tett javasla.tot. Ebben, többek között, azt mondta: amikor 1848 politikai zavarainak következményeképp az addigi udvari hatóságokat ./"Hofstelle"-ket/ minisztériumaikká alakították át, a titkos házi, Udvari és állami kancelláriát /ÍSehéxmc Haus-, Hof­und Staatskanzlei"/ a külügy és a császári, ház minisztériumának /"Ministerium des Aussern und des Kaiserlichen Hauses'V nevezték el. Az elnevezésben, amely a minisztérium funkciójának kettősségét jut­tatja kifejezésre, a sorrendet kifogásolta. Buol-Schauenstein sze­rint más országokban, még alkotmányos államokban,iü,d-':cr;ánzári ház. 1 ' a "külügy" szót megelőzi. Minthogy a minisztérium címzésének ez a módja császári elhatározáson alapszik, megváltoztatása is csak csá­szári rezolució utján 'történhetik. A külügyminiszter ilyen döntést kért és'kapott is az uralkodótól. /117/ Tudjuk, hogy ettől kezdve egészen az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlásáig a közös kormány fejének, a külügyminiszternek kinevezése mindig a formula szerint történt. /118/ Beust birodalmi kancellári funkciója : leglényegesebb ele­mének tartott külügyminiszterség gyökerei a Staatskanzler jogállá­sába, 'a Habsburg-abszolutizmus virágkorának ebbe a legfőbb hatalmi funkciójáéba nyúltak Vissza. Egy viszonylag jelentéktelen ügy al­kalmán, nem kisebb ember, mint a 48-49—es szabadságmozgalmak vérbe­fojtója, Schwarzenberg herceg világított rá a félalkotmányos és alkotmányos külügyminisztérium jogelődjének, a Staatskanzleinek alap vető jellegére. 1851-ben az akkori osztrák pénzügyminiszter az ösz­szes minisztérium személyzetének fizetését azonos szintre hozta. Igy - hl -

Next

/
Oldalképek
Tartalom