Komjáthy Miklós: Az osztrák-magyar monarchia közös minisztertanácsa (kormányzattörténeti és irattani vázlat) (Budapest, 1966)

A közös minisztertanács kialakulása - X. A közös minisztérium kormányjellegéről

ezek az ügyek szervesen adódtak. Egyedül a hadügy egy kicsiny szektoráról intézkedett konkréten /a 8. §.-ban./ 20. A leirat szövege i.h. 443-448. 1. 21. Kónyi /i.m. III. köt. 448. 1,/ Gorove naplóját idézi. 22. A felsőház csak 4 szótöbbséggel fogadta el s a képviselőházban Andrássy felszólalt a stilus élessége ellen /uo. 463. s 468. 1./ 23. Szövege uo. 452-463. 1. » 24. Mindezekre: u.o. 505-509. 1» Olv. még Iwan Zolger: Der staatrechtliche Ausgleich zwischen Österreich und Ungarn. Leipzig, 1911. 6-9, 1. 25. Kónyi i.m. III. köt. 519- 1. 26. Uo. 519. 1, 27. Uo. 520. 1. 28. Uo. 524'. 1. - Szeretném már itt megjegyezni /bár e megjegyzés nem illeszkedik bele szorosan az érveknek ebbe a sorába/, hogy a kiegyezési tárgyalásokban első perctől fogva másodlagos, később eldöntendő problémáként szerepeltek az államélet alapját alkotó, gazdasági kérdések. 29. Uo. 526. 1. 30. Uo. 526. 1. 31. Természetesen, az uralkodó nemcsak Ferenc József személyét magát jelentette. Az uralkodó álláspontjában benne volt az osztrák uralkodó osztályok egy részének véleménye és politikai célkitűzése is. Távolról sem volt benne azonban mindazoknak az osztályoknak véleménye, amelyek - mint néhány, alábh idézett, osztrák megnyilatkozás bizonyitja - még ebben a parlamentben is képviselethez jutottak. Még kevésbé, persze azoké, amelyek a dualizmus fél százada során sem hallathatták hangjukat az osztrák Reichsratnak sokszor végsőkig élezett vitáin.* Amikor tehát uralkodót mondok, Ferenc József személyén tul, az osztrák-német uralkodó osztálynak arra a részére is gondolok, amelynek politikai célkitűzéseit és akaratát az uralkodó és a mögötte álló, a magyar államférfiakkal tárgyaló klikk juttatta kifejezésre. A kérdés leegyszerüsitésének tűnhetik a dolgok ilyetén fogalmazása, de, amint erre dolgozatomban ismételten is utalok, a szekundér jelenségeket vizsgálván, az összefüggéseket csak a társadalmi-gazdasági erők munkájának a társadalmi élet felszinén /mint amilyen a politikai pártok harca, az ügyintézés stb./ is mutatkozó summázódásain láttathatom meg.