Komjáthy Miklós: Az osztrák-magyar monarchia közös minisztertanácsa (kormányzattörténeti és irattani vázlat) (Budapest, 1966)
A közös minisztertanács a világháború korában irattani és forrástani megjegyzések - XVIII. Néhány irattani és forráskritikai megjegyzés
Ugyancsak társadalomtörténelmi szempontok alkalmazásával kell majd tisztázni, hogy egy olyan Európa, sőt az egész emberiség életére végzetes lépés, mint a hadüzenet megvitatása miért történt a tulajdonképpeni minisztertanácson kivül. Ugyanigy kell megnéznünk minden egyéb kérdést is, amelyről jegyzőkönyvön kivül volt szó. Nyilván, a polgári parlamentáris viszonyok nem birták el efféle kérdések ilyen jellegű irásos rögzitését s ennek megfelelően, az érdemi vitának ezért nem is maradt jegyzőkönyvi nyoma. Mint ahogyan a feudalizmus korában legmagasabb kormányzati szinten tárgyalt kérdések egyike sem igényelte, vagy birta volna el /-ime, a feudális társadalmi viszonyok irattani szinten jelentkezése! -/ a minisztertanácsi protokollumokhoz hasonló jegyzőkönyvekben való megörökítést. Jegyzetek: 176. Államon és társadalmon, ha külön nem is említem, általában a polgári korszak államát és társadalmát értem, s csak kivételesen érintem a történeti megértést szolgáló előzményekre utalás során, a feudális kor államának és társadalmának viszonyait. 177* Ember Győző s részben Hanák Péter is, kéziratomról adott lektori véleményükben helytelenítik, hogy tárgyamat, mintegy elhárító mozdulattal, történelmi segédtudományi szinten kívánom fejtegetni. Ember Győző még azt is mondja, szerintem is helyesen, hogy a közös minisztertanács történetének megírása kormányzattörténelmi feladat,s hogy a kormányzattörténe lem /de még a szűkebb értelemben vett hivataltörténelem/ sem tartozik a história segédtudományainak sorába. A segédtudományok müvelését, történeti problémáknak segédtudományi szinten való tárgyalását semmiképp sem tartom kisebb igényű munkának. Ha idevágó megjegyzéseimnek elhárító jellege, vagy éppen a munka igényességét csökkentő jellege van, akkor az két körülményre vezethető vissza. Az egyik, hogy megfelelő előtanulmányok csaknem teljesen hiányozván, amint ezt Hanák Péter lektori véleményében is megállapította, elsőizben tettem kísérletet a Monarchia legfőbb kormányszerve félszázados működésének ismertetésére, igy nem tudtam a kérdéseket oly mélyrehatóan ele-