Komjáthy Miklós: Az osztrák-magyar monarchia közös minisztertanácsa (kormányzattörténeti és irattani vázlat) (Budapest, 1966)

A közös minisztertanács a világháború korában irattani és forrástani megjegyzések - XVII. A közös minisztertanácsi jegyzőkönyvek alakiságai

rozatokat tartósan megörökitse a résztvevők emlékezetében. Ebből rengeteg zavar és félreértés támadt. Egy ilyen, heves vitát kiváltó félreértés-sorozat után 18?6. június 7-én Tisza Kálmán magyar miniszterelnök felkérte Andrássy Gyula gróf külügyminisztert, hogy, amint már erről többször is tárgyalt a magyar minisztertanács, gondoskodjék a közös minisztert anácsi jegyzőkönyvek érdemi részét tart- Lmazj- <ivonatok készítéséről "... es wáre sehr wünschenswert, da s ui? Segiérúng in der Lage sich -'beiinde, in den darauf bezüglichen Protokollon nachschlagen zu könnön." 277* A jegyzőkönyvek, elkészült u k at a rí • C!.;

ui 'liíi egyszer kerülnek az érdekeltek kezébe. Nem gondoskodnak szervesen arról, hogy a protocollumok, legalább azok lényeges részei állandóan rendelkezésre álljanak ügyintézés közben. Már -maga az a tény, hogy az emlékezetre kell hagyatkozni, nagyon megnehezíti a dolgot: különösen sok baj származik abból, hogy a hivatali utód elődjének a közös miniszteri konferenciákon elhangzott kijelentéseiről, az ott hozott, resszortjukra vonatkozó határozatokról semmit sem tud, Tisza Kálmán a közös külügyminiszter egyszersmindenkorra érvényes rendelkezését kéri, "dass Beschlüss^ der gemeinsamen Minister-Conferenzen, i welche gleichzeitig die diesseitigen Interessen berühren, von Pali zu Pali stets auch der kgl. ungarisehen Regierung in Porm von Protokollsauszügen mitgeteilt werden mögen."

2

?^* A Tisza Kálmán által felvetett probléma az uralkodót is foglalkoztatta. Rendeletére

r a jegyzőkönyvek körözésénél követett gyakorlatot Írásba foglalták.

2

'^* Ebből a kis összeállításból kiderül, hogy egyik-másik miniszter azt kívánta, hogy miniszterkollégái később rávezetett korrekcióit és betoldásait láthassa. Ami a jegyzőkönyvekből készítendő, kivonatokat illeti, a feljegyzés nem látta egészen veszélytelennek, hogy az amugyis tömör stílusban fogalmazott pro Uh; o11úrnőkből kivonatokat készítsenek. E helyett jobbnak tartotta volna, hogy a hitelesítési célú körözés után ismét köröztessék a jegyzőkönyveket; másodízben már azzal a céllal, hogy a miniszteri konferenciák résztvevői kölcsönösen tudomást szerezhessenek a jegyzőkönyvek szövegén megejtett változtatásokról. Braun államtanácsos, aki Ferenc József rendeletére informálódott a közös minisztertanácsi jegyzőkönyvek kiállításánál szokásos eljárásról, ugy vélte, hogy a miniszterek kívánságait az eddigi gyakorlattal nehéz lenne összeegyeztetni, a hogy a legkisebb változáshoz is uralkodói jóváhagyás lenne szükséges. ./A gyakorlaton, mint tudjuk, nem változtattak./ A jegyzőkönyvnek többnyire kézzel irt, s a-jegyzőkönyvvezetők által többször átjavított fogalmazatait a jegyzőkönyvvezető aláirta. /A külügyminiszter rendszerint csak nevének kezdőbetűjével láttamozta./ Legtöbb fogalmazványba a külügyminiszter is belejavított, A

:

z í

e

y átfésült példányt - legalábbis a világimboru alatt követett gyakorlat szerint - legépelték, esetleg több példányban sokszorosították* Vagy ezeket a sokszorosított példányokat köröztették a tanácskozások résztvevői között, akik ezekre vezették javításaikat, esetleges betoldásaikat, amelyeket azután a miniszter kabinetjében átgépeltek az autentikus példányra, vagy az•autentikusnak szánt példányt cirkuláltatták, s