Komjáthy Miklós: Az osztrák-magyar monarchia közös minisztertanácsa (kormányzattörténeti és irattani vázlat) (Budapest, 1966)
A közös minisztertanács a világháború korában irattani és forrástani megjegyzések - XVIII. Néhány irattani és forráskritikai megjegyzés
a miniszterek ezekbe javitattak bele*. °* Általában magában a szövegben végezték el, ritkább esetben az Einsicht-lapon aláirásuk mellé Írták kiegészítéseiket«.Koerber közös pénzügyminiszter az 1916, január 7-i minisztertanácsban elhangzott hozzászólását Hoyos jegyzőkönyvvezető nem vette bele a jegyzőkönyv fogalmazványába* Helyét üresen hagyta. A fogalmazvány mellé külön lapra gépelve olvasható Koerber hozzászólása. A közös pénzügyminiszter, nyilván, fontosnak tartotta, hogy az, amit a konferencián elmondott, a maga szavaival kerüljön bele a protocollumba. A jegyzőkönyvek eredeti, vagy egyik-másik másolati példánya körözés közben néha elveszett, amint erről az 1917* február 24-i jegyzőkönyvvel kapcsolatban már szó volt, 281-* Josef Redlich, aki a Monarchia utolsó osztrák kormányában viselt miniszteri tárcát, emlékirataiban azt irja^hogy résztvett az 1918. október 30-i közös miniszteri konferencián. 8 2. AZ október 30-i minisztertanácsnak nincs meg a protocolluma. Ez valószinüleg sohasem készült el. Egyetlen levéltári nyoma egy feljegyzés, amely az 1918, október 2-i és 22.-i közös minisztertanácsi jegyzőkönyv között fekvő lapon olvasható: "Protokoll N° 552. niemals ins Archív gelangt, 9/3. 1920, P." 28 ^' Ennek a jegyzőkönyvnek el nem készülte, s az október 22-i jegyzőkönyvön az uralkodói tudomásulvétel hiánya az irattan szintjén érzékelhető tünetei a Monarchia ügyintézése.végzetes lemaradásának a világháborús események mögött, A közös minisztertanács rendszerint Bécsben, ritkábban Bu- " dapesten, a világháború alatt egyszer-egyszer Badenben és Laxenburgban ülésezett, A közös miniszteri értekezletek külső körülményeire vet egy kis fényt az a felvétel, amely az 1917* március 22-én, Laxenburgban tartott, közös koronatanácsról készült, s amelyet Polzer-Hoditz, Károly kabinetirodájának főnöke közölt emlékirataiban. A tanácskozás résztvevői viszonylag kicsiny asztal körül ülnek, A jegyzőkönyvvezető a képen nem látható. Komolyabb mennyiségű, irásos "Vorlage"-nak nincs nyoma. A közös minisztertanácsok "mündliche Aussprache"-jellegének hü képi kifejezése ez a fotográfia. XVIII A dolgozat olvasója méltán vetheti a szerző szemére, hogy a tárgya körébe eső és felismert problémák egy részénél, azok megoldása elől kitért. Pélig-meddig elhárító mozdulattal nyul most a sorok írója a jegyzőkönyvek forráskritikájának kérdéséhez is, Mindenekelőtt azért, mert meggyőződése, hogy viszonylagosan is megbizható eredményekre csak az a forráskritika juthat, amely a történelmi segédtudományok,
