Komjáthy Miklós: Az osztrák-magyar monarchia közös minisztertanácsa (kormányzattörténeti és irattani vázlat) (Budapest, 1966)
A közös minisztertanács a világháború korában irattani és forrástani megjegyzések - XVII. A közös minisztertanácsi jegyzőkönyvek alakiságai
Az első előterjesztésnek nem sok nyoma maradt. Egyfelől csupán egy irattani tény, az nevezetesen, hogy az előterjesztés megtörténtét bevezették a l, Kaiser~Einlauf-Büeher tl-be, másfelől egy, kevesek által ismert apróság az aktán, az un, "Kaiserstrich", A külügyminiszter által, közvetlenül elkészültük után, az uralkodó elé terjesztett jegyzőkönyvek első lapjának bal alsó sarkába a jobb felső sarok irányába ceruzával egy vonalat húzott az uralkodó, 26 8. Az 191?-18-as jegyzőkönyvek fogalmazványán a szöveg első első lapjának felső részén az uralkodótól származó ceruzabejegyzés látszik: "gelesen, K." Ez is bizonyitja, ami Károlyról köztudomású volt, hogy mindig igyekezett az eseményekkel kapcsolatban maradni. A fogalmazványokat a külügyminiszterek is elolvasták, s ugyancsak ellátták aláírásukkal, A világháborús jegyzőkönyvek eredeti példányaiban nem egyszer láthatunk utólagos betoldásokat. Különösen Tisza ügyelt gondosan arra, hogy szavait a jegyzőkönyvek pontosan adják vissza. Betoldásai rendszerint az ő sajátos felfogását - amely Magyarország nemzetállami jellegét a Monarchia nagyhatalmi állásával höfcta kapcsolatba - fejezték ki pregnánsabban, Igy például 1916, január ?én, amikor a minisztertanács arról beszélt, hogy Magyarország érdekei, érdekei a Monarchiának is, a jegyzőkönyv szövegének "Interessen der Gesamtmonarchie" kitételét "Interessen der ganzen Monarchie"-ra javitja. /Nyilvánvalóan a valóságnak - ill, a valóság az ő politikai gondolatvilágában tükröződő képének - megfelelően, mert Tiska Magyarország önállóságának kidomboritását éppen ezzel az avult államjogi fogalommal szemben,való következetes harcban látta,/ Ugyanebben a jegyzőkönyvben a magyar királyságnak a Monarchia szempontjából'' a világhábo*. ruban különösen bebizonyosododott nagy jelentőségéről szóló mondatát a következő szavakkal toldotta meg: "a magyar nemzetállam életfeltételeit figyelembe kell venni, mert ezek feltételei a Monarchia nagyhatalmi állásának is." /Die Lebensbedingungen des ungarisehen Nationalstaates müssen berücksichtigt werden, weil sie eben Bedingungen der Grossmachtstellung der Monarchie darstellen."/ Azt hiszem, ez a néhány soros idézet is meggyőzően bizonyitja, hogy a jegyzőkönyvi betoldásokit különös gonddal kell a kutatóknak figyelembe venniük, hisz bennük egyéni állásfoglalások nyilatkoztak meg. Hasonlóképpen figyelembe kell ven; i azokat az iráso»ka.t,. leveleket, amelyek kíséretében küldték viszsza a miniszterek a jegyzőkönyveket tudomásulvétel után a külügyminisztérium irodájának. Stürgkh az 1915* december- 12-i minisztertanács elnökéhez intézett levelében arra kérte a külügyminisztert, juttassa el az oda mellékelt és Tiszához cimzett levelét a magyar miniszterelnöknek. A minisztertanácson Ausztria-Magyarország élelmezési helyzetének tragikus romlásáról volt szó, N Stürgkh a kérdés tárgyalásánál olyan izgalomba *jö1;t # hogy kénytelen volt eltávozni a konferenciáról. Utólag levélben kérte Tiszát aj^fa, amit ott akart elmondani, hogy Magyarország is léptesse elet.be ugyanazokat a korlátozásokat, amelyeket Ausztria .már megvalósított., A jegyzőkönyvből nem derült ki, hogy az osztrák miniszterelnök ülés közben eltávozott-, A kísérőlevél mind erre a lényeges mozzanatra, mini pedig egyáltalán.a minisztertanácson uralkodó hangulatra ad'igeq ' értékes felvilágosításokat. /A levél.az illető minisztertanácsi' jegyzőkönyv mellékleteként szerepel,/
