Komjáthy Miklós: Az osztrák-magyar monarchia közös minisztertanácsa (kormányzattörténeti és irattani vázlat) (Budapest, 1966)
A közös minisztertanács a világháború korában irattani és forrástani megjegyzések - XVII. A közös minisztertanácsi jegyzőkönyvek alakiságai
Burián is óvtak a politikai "ujitásoktól", Legfó'bb elvnek - mondotta Burián - a dualizmusnak kell lennie. Amikor már minden elveszett, még azok is, akik tisztán felismerték Wekerle szemléletének szinte groteszk voltát, vagy azt hitték, mint Hussarek osztrák miniszterelnök, hogy valóban helyes ragaszkodni a Monarchia dualista -szerkezetéhez, csak nem kell erről túlságosan sokat beszélni, vagy azt hitték, mint a legmesszebb menő Spitzmüller közös pénzügyminiszter, hogy egyszerű, szerkezeti változtatással, a dualizmust trializmussal cserélvén fel, meggátolhatják a Monarchia végpusztulását. A közös minisztertanács utolsó ülésén, 1918. október 22-én /vannak adatok - ezekről az alakiságok ismertetése során még lesz szó amelyek szerint egyszer még, október 30-án összeült a közös miniszteri konferencia. Ennek tanácskozásairól azonban már nem készült jegyzőkönyv/ a dualista politikusok strukturális, illuzionista szemléletének szinte kikristályosodott megnyilatkozásaképpen azt mondotta Wekerle, hogyha egyáltalán szó lehet a délszlávok egyesitésérői, akkor ez csak Szent István koronája alatt történhetik meg, A sajátos, dualizmus-centrikus szemlélet annyira eluralkodott az ő és társai politikai gondolkodásán, hogy tudatukban ennek elemei helyettesitették a valóság tényeit. Ez volt számukra a valóság, amelyhez magatartásukat és elhatározásaikat igazitották, E látszat-valóság talaján állva követelt Berchtold Szarajevó után "Kraftáusserung"-ot az akkor már beteg Monarchia haderejétől, s onnan kiindulva beszélt Burián beköszöntőjében az öntudat, az erő s a nagyhatalmi állás méltóságának politikájáról, Ls, amikor az Osztrák-Magyar Monarchia ügyintézése immár nemcsak lemaradt, de kifulladt a háborús események rohanásában, s az utolsó közös minisztertanácsban, még a vezérkari főnök* Arz báró is az azonnali fegyverletételt követelte, e látszat-valósághoz mérten találta e tempót tul gyorsnak Wekerle, A halódó Habsburg-birodalom legfőbb kormányszervének funkciója abban merült ki, hogy az illúziók világának látszat-tény eit mérlegelte, 26 5» XVII A közös minisztertanácsi jegyzőkönyvek formailag a Rajner főherceg, Schmerling, Belcredi, majd Beust elnöklete alatt tartott osztrák birodalmi minisztertanácsi jegyzőkönyvek sorozatába tartoztak. Az egykori irattári eljárás is annak kifejezése, hogy az osztrákok a közös minisztertanácsot osztrák birodalmi szervnek tekintették. Az alábbiakban a jegyzőkönyvek kiállításának és iktatásának módját szeretném néhány adattal megvilágítani.
