Komjáthy Miklós: Az osztrák-magyar monarchia közös minisztertanácsa (kormányzattörténeti és irattani vázlat) (Budapest, 1966)
A közös minisztertanács a világháború korában irattani és forrástani megjegyzések - XVI. A közös minisztertanács funkciója, - Dualista illúzionizmus
ügyi kérdésben közte és a "birodalmi" hadügyminiszter között felmerült ellentét elsimitása érdekében hivjon össze közös miniszteri értekezletet. Nemcsak a kérdés fontossága, hanem a kivánt megegyezés elősegítése is indokolja a közös minisztertanács ülésezését .,239• A frissen létesült, legfőbb kormányzati szerv funkciójának később általánossá váló változata, az egyes minisztériumok között felmerült, vitás kérdések elintézése jelentkezik már a kezdet-kezdetén Lónyay kívánságában. A közös minisztertanács funkciójának ezek a kontúrjai teljes élességükben rajzolódtak ki a világháború folyamán. A korábban már tárgyalt világháborús kérdéseken, ill. ügyeken kivül különösen világos fény vetődik a közös minisztertanács funkciójának sajátosságaira az alábbi ügykomplexusból: Tisza István miniszterelnök 1915• január 27-én kelt, 453/res.ME. számú átiratában kérte Burián István közös külügyminisztert, hogy a közeli jövőben hívjon össze közös miniszteri értekezletet, mert a "hadihitel terhére elszámolt kiadások, s általában a háborúval kapcsolatos, gazdasági kérdések tekintetében több oly nagyfontosságú kérdés merült fel, amelynek kormányok közötti megbeszélése és tisztába hozatala mutatkozik szükségesnek, A vita szakszerűségének biztosítása végett Tisza azt javasolta, hogy a közös kormány tagjain kivül az ülésre még hivják meg a két miniszterelnököt, mindkét kormány pénzügy-, honvédelmi és kereskedelemügyi miniszterét. Burián Tisza kívánsága szerint járt el és összehívta a háborúban álló Monarchiának egyik legkritikusabb miniszteri értekezletét,^41» a közös minisztertanácsnak éppen Tisza, ill, a magyar kormány által javasolt határozata a mozgósítási hitelek dolgában nagy visszatetszést keltett a legfőbb hadvezetőség körében, A hadseregfőparancsnokság 1915- február 18-i megkeresése alapján 2 42. Krobatin közös hadügyminiszter azon a cimen, hogy a közös miniszteri konferencia a mozgósítási hitelek terhére lényegében csak 3 hónapnyi időtartamra engedélyezett beruházásokat, kérte Buriánt: hivjö n össze ujabb minisztertanácsot ennek, a Monarchia hadviselését megbénító határozatnak visszavonása érdekében, Burián, mielőtt állást foglalt volna a kényes kérdésben, megkereste mindkét miniszterelnököt, hogy fejtsék ki a katonai körök kívánságát illető, elvi álláspontjukat, Stürgkh osztrák^jniniszterelnök, félig elhárító mozdulattal kijelentette, hogy a sérelmezett határozatot a magyar kormány sürgette. Meggyőződése azonban, hogy m_ég a magyar kormánynak sem lehetett célja az eddigi, hadi természetű megrendelések már folyó végrehajtásának megakadályozása. Szívesen megy uj konferenciára is, de ugy véli, - s ez a megál lapítás jól világítja meg a közös minisztertanácsok jellegét -, hogy az álláspontok elvi összehangolása "konf erencián kivül is megtörténhetik, mégpedig vagy a ket kormánynak a hadügyi igazgatással való közvetlen jegyzékváltása_, vag^' pedig a külügyminiszter közvetítése utján, i közös miniszteri konferencia egyik főfunkciö;ia a két kormány és a Monarchia más, fontos tényező"! álláspontjának összehangolása volt. Tisza István március 1-én kelt válaszában azt mondja, hogy
