Komjáthy Miklós: Az osztrák-magyar monarchia közös minisztertanácsa (kormányzattörténeti és irattani vázlat) (Budapest, 1966)
A közös minisztertanács a világháború korában irattani és forrástani megjegyzések - XV. A közös minisztertanács a háborúban: lemradás az ügyintézésben
tertanácshan, a hadügyminiszter hatáskörének leszűkülése militarista érdekek s ezzel kapcsolatos, haditechnikai kérdések uralkodóvá válását jelentette. A katonai-technikai, majd a szoros értelemben vett haditechnikai szempontok minden más szempontot háttérbe szőritó ereje és jelen tősége már a háború legelején megmutatkozott* A Monarchia életének leg különbözőbb területéről hangzott fel a panasz, hogy a katonai hatóságok az élet normális menetét megzavaró módon lépnek fel a polgári lakossággal szemben* Ezeknek a panaszoknak egy kis része, megszűrve, néha megmásulva, esetleg eltorzulva, sok-sok fórumon át végülis eljutott a közös minisztertanács tárgyalóasztalára.*. Mint ahogyan vörös lámpák gyulladnak ki akkor, ha egy-egy gép, vagy mjás berendezés működésében zavar, technikai hiba jelentkezik* ugy akasztotta meg, a háború előrehaladtával egyre többször, a köaos minisztertanács tárgyalásának megszokott menetét az osztrák és a magyar kormány elnökének, ill* egy-egy szakminiszterének panasza a katonai hatóság /Militárbehörde/ "túlkapásai" ellen* A panaszok ós tiltakozások vörös lámpái igazában nem tulkapásókat jeleztek^ hanem azt, hogy a katonai hatóságok a háború kényszerének hatása alatt szükségképpen siettek elébe a polgári államapparátus ügyintézésének*. A sok-sok eset közül idézzünk néhányat, hogy lemérhessük jelentőségüket a közös minisztertanács funkciója s zempontj ából» 1 Az Í914* augusztus 19-i közös miniszteri konferencián mind az osztrák, mind a magyar kormány elnöke kifogásolta, hogy a katonai hatóságok a polgári közigazgatást • csaknem teljesen kikapcsolták, ugyanakkor azonban nem gondoskodnak arról, hogy vasúti szállításokkal biztosítsák a Monarchia gazdasági életének alimentálását. Ez volt az első, tulajdonképp még csak felszini jelenségeket érintő tiltakozás, amely a közös minisztertanácsban elhangzott* Az 1915, február 3-*i konferencia foglalkozott az un, Auffenberg-programmal* A világháború előtti esztendők közös hadügyminiszterének nevéhez fűződik az Osztrák-Magyar Monarchia tüzérségének korszerűsítését célzó terv kidolgozása*. Megvalósításához éppen csak hozzáfogtak, amikor kitört a háború, A technikai újítások sorozatával egybekötött korszerűsítés hatalmas összegeket emésztett fel, amely összegek előteremtése egyre nehezebb helyzetbe hozta a Monarchia pénzügyi kormányzatát* A háború mindennapos szükségletei ui. szüntelenül növekedtek s ezek kielégítése sem ment simán* A közös minisztertanács funkcióját vizsgálva részletesebben kell szólnom majd arról, hogy a mozgósítási hitel és az. Auff enberg-programmal kapcsolatos rendkívüli hitelek körül milyen viták folytak a közös minisztertanácsban és a minisztertanácson kivül* A vitákból most csak az éppen vizsgálat alatt lévő kérdés szempontjából érdekes adatokat emelem ki* A hadügy, a háborús szükségtől hajtva, már az első hónapokban túllépte a hitelek tör vényes kereteit* Teleszky magyar pénzügyminiszter az 1915* február 3i közös miniszteri értekezleten különös élességgel hivatkozott arra,
