A Nemzeti Kulturális Alap Levéltári Kollégiuma támogatásainak hasznosulása (1995–2004) (Budapest, 2007)
Segédletek
sú levéltári anyagok feltárását és a fondjegyzékek kiadását magyar nyelven. Ezek közül a szlovákiai levéltárak magyar vonatkozású iratait tartalmazó kötet már megjelent, Jugoszlávia esetében még az előkészítő, fordítási munkálatoknál tartanak, de 2006-ban várhatóan ez is megjelenik. Az adatgyűjtésből nem derül ki, hogy a kárpátaljai fondjegyzékre adott támogatások mennyiben hasznosultak, ill. a munkálatok milyen stádiumban vannak. Mivel határon túli pályázatról van szó, érdemes lenni ellenőrizni a pályázati támogatás felhasználását. A legtöbbször támogatott segédlet a repertóriumok készítése, kiadása volt, melyhez 47 esetben nyújtott támogatást az NKA. Csaknem valamennyi levéltárban készültek ilyen segédletek, a Magyar Országos Levéltártól kezdve a megyei levéltárakon át az egyetemi szaklevéltárakig. Az NKA segítségével került kiadásra az Országos Levéltár repertóriumai közül a Külügyminisztérium repertóriuma, az Ásványolajfinomító vállalatok repertóriuma és az Abszolutizmuskori iratanyag repertóriuma, de fontos repertóriumok jelentek meg a megyei levéltárakban (Bács-Kiskun, Heves, Komárom-Esztergom, Tolna) valamint a szaklevéltárakban (Hadtörténelmi, KSH, egyetemek) is. A repertóriumok készítésénél elsősorban a kiadási költségeket támogatta az NKA, de néhány esetben az előkészítéssel kapcsolatos szakmai (rendezési, selejtezési, jegyzékelési) munka költségeiből is részt vállalt, noha ez - véleményünk szerint - a levéltárak alapfeladatai (fenntartó által finanszírozandó) közé tartozik. Sok esetben kaptak támogatást a levéltárak egyéb segédletek elkészítéséhez, kiadásához. Ennek keretében jelent meg - elsősorban a családkutatók munkájának segítésére - a MÓL Filmtárában őrzött anyakönyvek jegyzéke, készültek mutatócédulák a Belügyminisztérium levéltárában őrzött egyesületi anyaghoz, valamint napirendi jegyzékek a szocialista korszak párt- és államigazgatási szerveinek üléseihez. 9 esetben ismertetőleltárak készítéséhez járult hozzá a Kollégium. Az esetek többségében az anyag kiadásra is került, de a táblázatból nem derül ki, hogy mi lett a sorsa a BM parancsgyűjtemény feltáratlan irategyüttesének jegyzékelésére beadott pályázatnak ill. a kimutatás szerint csak kéziratban készültek el a BFL fondjait ismertető (fondtörténeti) tanulmányok. Sok esetben nyújtott támogatást egyéb, az iratanyag használatát lehetővé tevő segédletek (napirendi jegyzékek, katalógusok, iratjegyzékek, helységnévtárak, darabszintű jegyzékek, mutatócédulák) elkészítéséhez. Ezek a segédlet jellegéből adódóan nem nyomtatásban történő megjelentetés szándékával készültek, hanem csak belső (levéltári) felhasználásra alkalmasak. Az elkészült segédletek egy része számítógéppel történő felhasználásra készült, de ezek pontos aránya a táblázatból nem állapítható meg. Az esetek egy részében kifejezetten elektronikus adatfeldolgozásra pályáztak, de feltehetően a kimutatott eseteknél (29 db) jóval nagyobb arányban 22
