A Nemzeti Kulturális Alap Levéltári Kollégiuma támogatásainak hasznosulása (1995–2004) (Budapest, 2007)
Forráskiadványok
készültek számítógéppel a segédletek. Az elektronikus adatbázis készítése az utóbbi években felgyorsult. A benyújtott pályázatok az esetek döntő többségében megvalósult. Mindössze 6 esetben (a pályázatok 3,8%-a) van arról adat, hogy a benyújtott pályázat nem valósult meg ill. az elnyert összeget visszautalták. Forráskiadványok Míg segédletek elkészítése és megjelentetése a levéltárak alapfeladatai közé tartozik, addig forráskiadványok összeállítása, megjelentetése a levéltáraknak nem elsőrendű kötelessége. A levéltári anyag használói, kutatói mégis elvárják a levéltáraktól az őrizetükben lévő iratanyag publikálását, sőt a kívülálló - de gyakran a fenntartó is - ennek alapján ítéli meg a levéltár tevékenységét. A levéltárak szívesen tesznek eleget ennek kutatói kívánalomnak, hiszen a források őrzőiként a legalkalmasabb helyzetben vannak az ezzel kapcsolatos - nagy szakértelmet és kitartó szorgalmat igénylő - munka elvégzésére. A levéltárosok a forráskiadási munka alapos elvégzésével egyszerre segítik elő a levéltári anyag védelmét és használatát. Az erre a célra fordított összeg tehát anyagvédelmi célra fordítottnak is tekinthető, természetesen ennek százalékos vagy összegszerű kimutatása nem lehetséges. A fentiek alapján a Levéltári Kollégium méltán támogatta a kiadványkészítésre előirányzott keretből a legnagyobb mértékben a forráskiadási munkálatokat, az e célra fordított összeg több mint 2/3 része forráskiadványok elkészítésére és megjelentetésére hasznosult. Itt kell megjegyezni, hogy a segédleteket és a forráskiadványokat esetenként nehéz elkülöníteni egymástól, problémás esetekben a forráskiadványoknál vettük fel ezeket. Ily módon forráskiadványok készítéséhez a tíz év alatt 649 esetben adott támogatást a Levéltári Kollégium. A támogatás összege tíz év alatt 322.011.864 forint, ami a teljes költségvetés 17,1%-a. 23
