A Nemzeti Kulturális Alap Levéltári Kollégiuma támogatásainak hasznosulása (1995–2004) (Budapest, 2007)
Segédletek
érdekesség viszont, hogy a segédletek jó része - a kimutatás szerint - nem jelent meg nyomtatásban. A többi területi levéltár között is nagy eltérések tapasztalhatók a támogatásban (0 és 3.886.000 Ft között szóródnak). A kimutatásból nem derül ki, hogy a kevesebb támogatásban részesülő levéltárak kevesebb segédletet jelentettek-e meg az adott időszakban vagy a segédletkészítést alapfeladatként értelmezve inkább önerőből jelentették meg azokat? Az egyházi levéltárak esetében örvendetes, hogy a rendszerváltozás után megindult újjászületés már a fenti, kezdeti időszakban is ilyen jelentős segédleteket hozott napvilágra. Magánszemélyek elsősorban határon túli levéltárak segédleteinek elkészítéséhez kaptak támogatást. Az egyes intézménytípusok támogatásának mértékét az alábbi diagramm ábrázolja. Segédletkészítési pályázatok megoszlása levéltártípusonként □ MÓL □ BFL □ Területi levéltárak □ Egyházi levéltárak ■ Egyetemi levéltárak □ Szaklevéltárak □ Szervezetek □ Magánszemélyek ■ Egyéb A fenti időszakban több újonnan alapított levéltár tette közzé fondjegyzékét a Levéltári Kollégium támogatásával. Fondjegyzék elkészítése, kiadása 18 esetben kapott támogatást. Tanulságos, hogy a megyei levéltárak több mint fele is csak az NKA támogatásával tudta a legalapvetőbb segédletét, a fondjegyzéket elkészíteni vagy megújítani. Néhány esetben a levéltárak a fondjegyzék számítógépre vitelére pályáztak eredményesen. Nagy előrelépés viszont, hogy a mai magyarországi levéltárakban őrzött fondjegyzékek mellett az NKA támogatta a környező országokban (Szlovákia, Jugoszlávia, Ukrajna) őrzött magyar vonatkozá21
