Ress Imre: A Monarchia levéltári öröksége. A badeni egyezmény létrejötte (1918–1926) (Budapest, 2008)
Okmánytár - I. A magyar békeszerződés előkészítése - 1. Az osztrák békeszerződés előtt
ni, amelyek értesülésem szerint történelmi szempontból szintén igen becses és értékes anyagot tartalmaznak. Ezeknek az irattáraknak tulajdonképpen egy felállítandó magyar Hadilevéltárban volna a helyük. Mégis nézetem szerint megfontolás tárgyává kellene tenni, hogy - különös tekintettel az ország egyes részeinek a szerbek, románok és csehek által való megszállásra, - nem volna-e célszerű ezeket az irattárakat a magyar Hadilevéltár felállításáig az Országos Levéltárban való elhelyezés által a nemzet részére megmenteni. Mindezeknél fogva van szerencsém Miniszterelnök Urat tisztelettel arra kérni, hogy ezeket a kérdéseket megfontolás tárgyává tenni és nagybecsű elhatározásáról - tekintettel azok sürgős voltára - engem mielőbb tájékoztatni méltóztassék. Budapest, 1918. évi december 22-én A miniszter helyett: Samassa államtitkár MOL K 26 1919-XXXVII-382 (6651/1918) - Eredeti, géppel írt tisztázat 16. Budapest, 1918. december 27. Fraknói Vilmos, a bécsi magyar műkincsek és akták átvételét előkészítő miniszteri bizottság elnöke jelentése Kluzsinszky Károly külügyminisztériumi államtitkárnak a felosztás körüli problémákról Méltóságos Államtitkár Úr! A bécsi közös gyűjtemények fölosztásának előkészítésére a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium bizottságot küldött ki,42 melynek az is tartozik feladatához, hogy a magyar állam igényeinek érvényesítésében alkalmazandó jogi elveket megállapítsa. Ezeket a bizottság illetékes jogtudósok véleménye alapján kívánja formulázni. Midőn ezen ügyben Méltóságod nagybecsű közreműködését kérni bátorkodom, tájékozásul a következőket adom elő: Elsősorban azon bécsi levéltárak jönnek tekintetbe, melyek ezelőtt a közös minisztériumoknak voltak alárendelve. Nem merülhet fel kétség aziránt, hogy azon részük, melyet a Habsburg-házból származó uralkodók mint Magyarország királyai, királyi hatalmuk gyakorlásában fölállítottak illetőleg gyarapítottak, most már a magyar államot illetik meg. Azonban mivel a magyar állam területének egyes részei előreláthatólag idegen államokhoz fognak csatlakozni, fölmerül a kérdés, vajon ezen idegen államok (Csehország, Jugoszlávia, Románia) igényt tarthatnak-e a magyar államot megillető levéltári anyagkészletben való osztozkodásra? És ha igen, igényeiket milyen kiterjedésben érvényesíthetik? Megjegyzem, hogy mikor az Egyházi Állam Olaszországhoz, Elzász és 42 Vö. 7. sz. irat 18
