Ress Imre: A Monarchia levéltári öröksége. A badeni egyezmény létrejötte (1918–1926) (Budapest, 2008)
Okmánytár - I. A magyar békeszerződés előkészítése - 1. Az osztrák békeszerződés előtt
Lotaringia a német birodalomhoz csatoltatott, ezen két állam az újon szerzett területet érdeklő levéltári anyagot a Vatikántól illetőleg Franciaországtól nem követelte.41 * * 44 45 A bécsi műtörténeti múzeum jogi jellegét címe „Kunsthistorische Sammlungen des allerhöchsten Kaiserhauses” hirdeti. Fönntartásának költségei a civillista alapjából fedeztettek. Figyelmet érdemel azon körülmény is, hogy régebben az udvari gyűjtemények a magyarországi kincsleletekre elővételi joggal voltak fölruházva és mikor ezt igénybe vették, a találónak járó értéket a magyar kincstár fizette ki.44 A mütörténeti gyűjteményekkel rokontermészetű a császári kincstár (Habsburg- Lotharingischer Hausschatz) továbbá az „Estensische Kunstsammlung”, és végre a néhai Ferenc Ferdinánd főherceg „Weltreisesammlung”-ja. Megjegyzem, hogy az utóbbinak létrejöttét a magyar országgyűlés jelentékeny összeg (600.000 forint) megszavazásával tette lehetővé.45 Ezen gyűjteményekre nézve eldöntendő, vajon az uralkodóház tulajdonjoga az uralkodás megszűntével nem enyészett-e el? És ha elenyészett, mennyiben támaszthat azokra igényt a magyar állam? Ugyanezen kérdés merül föl az udvari könyvtár és az udvari múzeumokban elhelyezett természetrajzi gyűjtemények tekintetében. Ezek „császári királyi”, nem pedig „császári és királyi” címet viseltek, ami a birodalmi tanácsban képviselt országokhoz való tartozást jelzi; de a közös civillista alapjából tartattak fönn és a közös udvartartás főkamarásmesteri hivatalának voltak alárendelve. Megjegyzendő, hogy az udvari könyvtártól teljesen elkülönítve áll fönn a bécsi Burgban egy másik gazdag könyvgyűjtemény, mely „hitbizományi könyvtár” (Fidei Comiss Bibliothek) címet visel, amiből következtetni kell, hogy amazt az uralkodóház nem családi hitbizomány gyanánt birtokolja. Azon föltevés pedig, hogy az udvari könyvtár tulajdonjoga a magyar állam kizárásával az uralkodóház egyéb országait illetné meg, semmivel sem lenne támogatható. A jelzett és egyéb rokon természetű kérdések tárgyalása végett a bizottság január 4-ikén szombaton délután 5 órakor a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatósági termében ülést tart,46 amelyre szerencsém van Méltóságodat tisztelettel meghívni. Budapest, 1918. évi december hó 27. Fraknói Vilmos bizottsági elnök 41 A német-francia levéltári tárgyalásokra Id. MEYER-LANDRUT 1953. 60. és 96. Miközben Bismarck a proveniencia elv tiszteletben tartása jegyében kijelentette, hogy a francia központi hatóságok által keletkeztetett, Elzászra és Lotaringiára vonatkozó iratokat nem kéri („Nem fog nehezére esni a német professzoroknak, hogy Párizsba utazzanak és ezen aktákat ott tanulmányozzák!”), addig a regionális vagy intézményi levéltárakat az új határ figyelembe vételével osztották meg. Pl. a Strassburgi Akadémia személyzeti iratait nemzetiségi hovatartozás szerint osztották szét. 44 A bécsi udvari gyűjtemények elővételi joga a magyar pénzügyminiszter 1867. június 3-án kiadott rendelkezése alapján megszűnt ugyan, de a katonai hatóságok még ezután is, a közös Hadügyminisztérium 1885. augusztus 15-én kelt rendelkezéséig Bécsbe küldték a hozzájuk kerülő leleteket. A leletek ügyében követett eljárás részletes ismertetését Id. FORSTER 1906. 3-65. 45 A Ferenc Ferdinánd 1892-93. évi földkörüli útjáról hozott gyűjteményt nevezték el „Weltreisesammlung”- nak, amelyet aztán a trónörökös meggyilkolása után „Estensische Sammlung” néven a császári gyűjteményekhez csatoltak. A magyar Pénzügyminisztérium előterjesztésére a magyar Minisztertanács az utazás támogatásához egy hadihajó (113.900 illetőleg a trónörökös igényétől függően 225.400 forint értékben) Kelet- Ázsiába ill. Ausztráliába történő küldésével járult hozzá. Ld. MOL K 27 1892. 09. 10. (22. ülés) 12. napirendi pont és 1892. 09. 23. (25. ülés) 15. napirendi pont. valamint MOL K 26 1892-2013. 46 Vö. 19. sz. irat 19
