Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

III. Az Archivum Regni története (1756-1874)

mánytáblát14 összevetve az 1765. évivel lemérhetjük a levéltári anyag növekedésének jellemzőit.

A három levéltár közül az Archivum Regni iratállománya gyarapodott a legkevésbé. Ez azzal magyarázható, hogy az idetartozó iratokat jobbára már 1765 előtt begyűjtötték. Legalább ilyen súllyal esik latba azonban az a körülmény is, hogy a levéltár országgyűlések hiányában eleve nem vehetett át iratanyagot az egyik fő gyarapodási forrását jelentő szervtől. Új anyagként a következő irategyüttesekkel növekedett az Archivum Regni állománya:

• rendeletek, utasítások, a levéltár és a Cassa Regni tisztviselőinek esküokmányai (Ladula A. NB.);

• a Cassa Regni számvevőjének iratai (Ladula F. NB.);

• általános mutató a levéltár személyi és dologi tárgyú irataihoz (Ladula K. No. - 1.);

• a levéltárból kiadott iratok előjegyzési könyve (Ladula K. No. -2.);

• a porták kiigazítására vonatkozó protocollumok (Ladula Z.);

• Magyarország Ausztriával és Morvaországgal közös határainak megállapítását rögzítő térképek és az Acta commissionum et expeditionum ex archivo factarum két csomója (Ladula XX. No. -2., 4. és 12.);

• az 1715:XXX. te. alapján a vallás ügyében kirendelt bizottság iratainak másolatai (Ladula AAA., BBB., FFF. és GGG.);

• nemesi felkelések iratai 1741-1750 közötti időből (Ladula JJJ.).

(Az Archivum Regni iratanyaga — a térképeken, mutatókon kívül — csupán mintegy 30 csomó irattal növekedett 25 év alatt.)

Arányaiban sokkal nagyobb volt a Nádori Levéltár gyarapodása. Bekerültek az alábbi anyagok:

• Albert királyi helytartó iratai (1766-1781);

• korábbi nádorok 1765-ig be nem gyűjtött iratai (a Lotharingiai Ferenc helytartóhoz érkezett királyi rendeletek, bírói parancsok fogalmazványai, Pest-Pilis-Solt megyei főispánsággal kapcsolatos iratok, Batthyány Lajos főispáni, valamint Pálffy János Jászkim Kerületre vonatkozó iratai stb.).

14 Fakszimilében közli Veres, Archivum Regni függeléke.

58