Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

III. Az Archivum Regni története (1756-1874)

(Csak Albert helytartó iratai révén 150 csomóval és 8 kötettel gyarapodott a Nádori Levéltár iratanyaga.)

Legnagyobb mértékben az 1765-ben csak töredékekből (négy proto- kollum és 25 csomó irat) álló Országbírói Levéltár iratai szaporodtak a negyed század folyamán: állománya 1790-ben már közel 100 csomót és 25 kötetet tett ki. Egyrészt a már bent lévő országbírói állagok (Drasko- vich Miklós, Csáky István) egészültek ki iratokkal, másrészt további tizenkét országbíró fellelhető anyagai kerültek be a levéltárba, sőt, az 1790- ben még hivatalban lévő Zichy Károly országbíró is adott át iratokat. Meg kell jegyeznünk, hogy az 1790. évi állománytábla már nem az „országbírói iratok", hanem az Országbírói Levéltár megnevezést használta.

Az Archivum Regni és a Nádori Levéltár 1765-ig kialakult levéltári rendszerében a levéltár munkatársai 1790-ig csupán kisebb változtatásokat hajtottak végre az elvégzett rendezési munkák során. Változatlan maradt a rendezés (ladula - fasciculus - numerus) szisztémája, csak a rendszeren belül eszközöltek módosításokat. Nagyobb volumenű rendezést a Nádori Levéltárban, főleg Batthyány Lajos, Pálffy Miklós és Esterházy Pál iratai körében végeztek. A segédletkészítés ebben az időszakban elsősorban a jól megtervezett általános mutató (index generalis) összeállítására irányult immár a Nádori Levéltár anyagában is.

Fentebb már utaltunk az Országbírói Levéltár tetemesen megnövekedett állományában — II. Józsefnek a levéltár megszüntetése tárgyában kiadott rendelete nyomán — elvégzett rendezési munkákra. Ezek során alakították ki e levéltár új rendszerét. Az átalakításra feltétlenül szükség volt, mert — mint említettük — eredetileg a nádori iratanyag után folytatólagosan, annak arab sorszámú ladula-jelzetével jelölték az Országbírói Levéltár akkor csekély mennyiségű állagait, viszont a Nádori Levéltár gyarapodása már „belelógott" az országbírói iratok eredeti számkeretébe. Ezért úgy döntöttek, hogy az országbírói iratanyagot kiveszik a nádori számkeret végéről, és más jelzettel látják el. Az iratok nagyobb egységeit ezután az ábécé két nagybetűjével jelzett ladulákba (AB., AC., AD. stb., BC., BD., BE. stb.) rakták.

II. József halála után 1848-ig többé nem merült fel a levéltár megszüntetésének gondolata, az intézmény azonban rövid idő alatt megtapasztalhatta a Habsburg-nádorok szűkmarkúságát. 1765 óta egyszer sem fordult elő, hogy a levéltár személyi állománya a rendszeresített három fő alá csökkent volna, az országos levéltámoki, az allevéltámoki és az írnoki állás mindig betöltött volt. Ezzel szemben, amikor 1791-ben Bittó Titusz al- levéltámok elment tanítónak, és megüresedett állását a nádor egészen

59