Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

VII. 1970 után: két országos levéltár, rendszerváltozás

gül homlokegyenest eltért ettől a szakmai javaslattól: mégis Réti László lett a főigazgató, aki valóban két szakmai osztályt alakított ki, de a Levéltári Igazgatóság elképzelésétől eltérő módon. A két osztályvezető személye sem felelt meg a javaslatnak: az I. Osztály élére Lőrincz Zsuzsa, a II. Osztály élére Szigetvári István került. Rácz Béla beosztottként egyelőre az Új Magyar Központi Levéltár munkatársaként tevékenykedett, Kállay István viszont valóban az Országos Levéltár osztályvezetőjévé lépett elő. Főigazgató-helyettest Réti főigazgatósága alatt — amit csak átmeneti megoldásnak szántak — nem neveztek ki.

Az Új Magyar Központi Levéltár működési feltételei alakulásakor rendkívül mostohák voltak.6 1970 júniusában 5775 fm iratot őrzött (és sok ezer fm úgynevezett levéltárérett irat várt átadásra az iratképző szerveknél), személyi létszáma a tíz új státussal 27 főt tett ki (ezen belül tizenöt fő volt a tudományos dolgozók száma). Műhelyek hiányában mikrofil- mezési és restaurálási munkákat önállóan nem tudott végezni, igaz, az Országos Levéltár műhelyei valamelyest rendelkezésére álltak. Ilyen helyzetben nem csoda, hogy a Levéltári Igazgatóság és Réti László (1908- 1992) főigazgató tervbe vette egy új levéltárépület létesítését. Hamarosan el is készült a tanulmány- és az építési programterv, amely egy 1975-ben felépülő, 30 ezer fm irat befogadására alkalmas, állományvédelmi műhelyekkel is felszerelt épülettel számolt.7 Ebből az impozáns elképzelésből semmi sem valósult meg, mert az építkezés ügye ugyan egy ideig még napirenden maradt, végül az a döntés született, hogy a Hess András téri épületen belül, más épületrészek rendelkezésre bocsátásával oldják meg a levéltár gondjait. A döntésnek akkor lehetett érvényt szerezni, amikor az épület fő használója, a Műszaki Egyetem kollégiuma kiköltözött az épületből, erre azonban még több mint egy évtizedet kellett várni.

6 Az alábbiakban szereplő adatainkat elsősorban a következő munkákból merítettük: Réti László, Az Új Magyar Központi Levéltár. Levéltári Szemle, 1972/1. 5-9.; Verő Gábor, Az Új Magyar Központi Levéltár működésének másfél évtizede. Levéltári Szemle, 1986/4. 19-29.; Volt egyszer egy levéltár. Az Új Magyar Központi Levéltár kiadványainak bibliográfiája (1970-1992). Összeáll.: Réfi Oszkó Magdolna. Levéltári Szemle, 1993/2. 100-110.; G. Vass István, Az Új Magyar Központi Levéltár gyűjtőköre és iratbeszállítási politikája. Levéltári Szemle, 1988/2. 3-15.; Bácsa Imre, A számítástechnikai adathordozók archiválása című kutatási téma zárójelentése. Levéltári Szemle, 1990/4. 48-56.; Petrikné Vámos Ida, Irattárosképzés az Új Magyar Központi Levéltárban. Levéltári Szemle, 1991/4. 45-52.; Dóka Klára, A levéltári szakképzés helyzetéről. Levéltári Szemle, 1999/3. 3-13.; A Levéltári Szemlében 1986-1992 között megjelent statisztikák, Az Új Magyar Központi Levéltár Közleményei című évkönyvben (I—ül.) megjelent írások.

7 Vö. Szűcs László, Az új központi levéltári épület tervezése. Levéltári Szemle, 1970/3. 674-682.

424