Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
VII. 1970 után: két országos levéltár, rendszerváltozás
1978 után kialakult helyzetet — kettéosztotta úgy, hogy a Restauráló és az Anyagvédelmi csoportokból Anyagvédelmi Osztály, míg a Fotó Csoportból Reprográfiai Osztály lett. A változások nyomán a levéltár a következő szervezeti egységekre tagolódott: • Főigazgató, főigazgató-helyettes. • Igazgatási Csoport (a volt titkárságból). • Feudalizmus kori Osztály (a volt I. és III. osztályokból). (Az I. Osztályt 1978-1980 között Nagy István osztályvezető-helyettes vezette, a III. Osztályt pedig 1970-től Kállay István. Ő 1980 közepén az Eötvös Loránd Tudományegyetemre távozott, ahol a Történelem Segédtudományai Tanszék vezetőjeként a levéltárosképzés gazdája is volt. Az összevont osztály élére Pap Gábomé került, őt nyugdíjba vonulása után 1988-ban Ress Imre, majd 1992 februárjában Nyulásziné Straub Éva követte.) • Kapitalizmus kori Osztály (a volt II. és IV. osztályokból). (Fél évig még Bekény István, 1981-1991 között Benke Zsófia, majd Koroknai Ákos vezette a szervezeti egységet.) • Reprogáfiai Osztály. (Osztályvezető: 1978-1979-ben Balázs Péter, akit a Levéltári Osztályról helyeztek át, 1980-tól Kör- mendy Lajos.) • Anyagvédelmi Osztály. (Vezetője 1983-tól Albrechtné Kunszeri Gabriella.) • Országos Levéltár Központi Könyvtára. (Bogdán István utódjaként 1984-től Kálnoki Kis Tamás vezeti.) • Oklevélkataszter. • Gazdasági Hivatal. (A gazdasági igazgatói poszton Papp Ibolyát 1971-ben Kántor Mária váltotta, őt 1974-ben Nagymihály Lajos követte. Később Szilágyi Gábomé, Bondor György, Lu- dányi István, végül 1991 közepétől Mandur Ferencné töltötte be a gazdasági vezetői állást.) • Polgári Fegyveres Őrség. (Parancsnoka 1986-tól Nagy Mihály volt.) Ez a szervezet a továbbiakban más csak annyiban módosult, hogy az Oklevélkataszter — feladatát elvégezvén — rövidesen megszűnt, majd 1985-ben a főigazgató-helyettes irányításával Informatikai Csoport jött 418
