Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

VI. Az Országos Levéltár a centralizált szocialista levéltári rendszerben (1950-1970)

ményeit festette le.174 175 Vándorkiállítási célból a következő években is ösz- szeállítottak másolatkollekciókat, pl. 1960-ban a „felszabadulás" 15. évfordulója alkalmából.

Természetesen az Országos Levéltár is köteles volt az egész időszakban megemlékezni a rendszer nagy ünnepeinek évfordulóiról. Ilyen alkalmakkor saját házi kiállításokat rendezett: pl. 1955-ben a „felszabadulás" 10. évfordulóján a levéltár háború utáni újjáépítéséről és fejlődéséről, 1959-ben a Tanácsköztársaság 40. évfordulóján az 1919-es proletárdiktatúra vívmányairól,175 1965-ben a „felszabadulás" jelentőségéről,176 1967- ben az 1917. októberi orosz forradalom, 1968-ban az őszirózsás forradalom, majd 1969-ben a Tanácsköztársaság 50. évfordulója alkalmából. Ezeket a házi kiállításokat szervezett csoportok, főleg diákok látogatták.

A közvetlenül politikai-ideológiai célokat szolgálók mellett szakmai és kulturális jelentőségű kiállításokat is rendezett az intézmény. 1960 végén ismét felállították az állandó kiállítást 160 irattal, köztük 60 Mohács előtti oklevéllel (Iványi Emma munkája).177 Rendszeresek voltak az időszaki kiállítások is, 1953-ban pl. Rákóczi-, 1955-ben Thököly-emlékkiállí- tást tartottak. Néhány kivétellel ezeket is a házi kiállítóteremben rendezték meg (ilyenkor az állandó kiállítást lebontották, majd ismét felállították, olykor módosított formában). A nagyobb szabású tárlatoknak a levéltáron kívül kerestek helyet. Az Országos Levéltár fennállásának 200. évfordulóján 1956-ban egy Váci utcai teremben rendezték meg a jubileumi levéltár-történeti kiállítást (Trócsányi Zsolt munkája), 1963-ban — a budapesti Nemzetközi Levéltári Kerekasztal Konferencia tiszteletére — az agrártörténet levéltári forrásait mutatták be (a kiállítást Kiss Dezső, Szűcs László és Trócsányi Zsolt közreműködésével Maksay Ferenc és Sashegyi Oszkár állította össze).178 1969-ben Klapka György honvédtábornok leszármazottja értékes iratgyűjteményt adott át az Országos Levéltárnak, amelynek darabjait a Legújabbkori Történeti Múzeum termében állították ki.

Szintén rendszeres volt az iratkölcsönzés más intézmények kiállításaira, belföldön pl. az országos Rákóczi-emlékkiállításra és a kapcsolódó kisebb bemutatókra (1953), a Fényes Elek (1957), az olasz Risorgimento- és a Tessedik- (1960), valamint a Károlyi Mihály- (1968) emlékkiállítások174 Levéltári Szemle, 1974/2-3.262.

175 Levéltári Híradó, 1959/1-2.15-24.

176 Levéltári Szemle, 1966/2. 399^08.

177 Kállay, Közművelődés, 132.; Levéltári Híradó, 1960/3-^1. 77-84.

178 Levéltári Szemle, 1964/1-2. 81-103.

403