Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
VI. Az Országos Levéltár a centralizált szocialista levéltári rendszerben (1950-1970)
ra és a reneszánsz művészeti tárlatra (1964). Külföldön többek között a várnai Hunyadi- (1967) és a torinói Kossuth-bemutatón (1968) vett részt a levéltár.179 A nem kimondottan politikai célú levéltári ismeretterjesztés az intézmény tevékenységét és anyaga jelentőségét igyekezett minél szélesebb körben bemutatni, és egyúttal a történelmi műveltség emelését is szolgálta. Főbb módszerei közül megemlítjük, hogy iratokat bocsátottak a sajtó, a rádió, majd az 1960-as években a televízió rendelkezésére, amelyeket azok a cikkekben és műsorokban felhasználtak (általában a partnerek voltak a kezdeményezők). Már az 1950-es évek első felétől elég gyakran előfordult, hogy levéltári munkatársak ismeretterjesztő előadásokat tartottak a rádióban (pl. Karsai Elek 1956 után az ellenforradalmi korszakról, az 1960-as években Komjáthy Miklós a középkori magyar történelemről, Bogdán István a régi mesterségekről, Maksay Ferenc Szigetvár 1566-os ostromáról, Sashegyi Oszkár Széchenyiről). Jellemző adat az 1960-ról szóló munkabeszámolóban: ebben az évben a rádióban, valamint az Akadémián, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatban és más helyeken az Országos Levéltár munkatársai közül Karsai Elek 46, Komjáthy Miklós négy, Bogdán István és Győrffy Sándor két-két, Sashegyi Oszkár egy előadást tartott. Az intézmény tevékenységéből azonban a korábbihoz képest nagymértékben kiterjedt népművelési munka is csupán elenyésző hányaddal részesedett. A beszámolók szerint az 1960-as évek második felében a teljes személyi állomány munkaidőkeretének kevesebb mint 0,5%-át tette ki. Könyvtár A LÓK 1950 őszén tartott vizsgálata megállapította, hogy az Országos Levéltár könyvtára „teljesen rendezetlen állapotban van. A könyvtárnak nincsen felelős vezetője. Ennek következtében a könyvtárba bárki szabadon bemehet, és onnan könyveket kivihet. [...] nincsenek rendszeresen nyilvántartva a használatra kiadott könyvek sem". A könyvtárban „hatalmas érték fekszik, amiről az Országos Levéltár nem tud számot adni, ezért sürgősen rendezni kell a könyvtárat".180 E kemény kritikát intézkedések követték, többek között az, hogy 1951-ben a Könyvtár külön szervezeti egység lett, és külön munkaszobát 179 Kállay, Közművelődés, 134-135. 180 MOL - XIX -1 -18 - a - 1610 (OL) - 7/1950. (16. doboz) 404
