Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
VI. Az Országos Levéltár a centralizált szocialista levéltári rendszerben (1950-1970)
Népművelés, propaganda, közművelődés A tárgyalt korszakban a népművelési tevékenység — a háború előttihez képest —nagymértékben kiszélesedett, egyben át is politizálódott. A hivatalos cél mindvégig az volt, hogy az intézmény sajátos eszközeivel hozzájáruljon a nép műveltségének emeléséhez. (A levéltári munkafajtát „népművelés"-nek nevezték 1970-ig, csak ettől az évtől alkalmazták rá a „közművelődés" kifejezést.) A levéltárak és forrásanyagaik 1950 után közvetlenül bekerültek a szocialista rendszer propagandagépezetébe, felhasználták őket a marxista-leninista és az internacionalista szellemű nevelést célzó tervekben. Nem lehet véletlen, hogy az Országos Levéltár 1955-ről szóló beszámolójában Ember Győző a „Népművelés és népnevelés" címszó első mondataként a következőt írta le: "Az őrizetünkben levő iratok agitatív és propa- gatív felhasználása terén az elmúlt évben is jó eredményeket értünk el". [Kiemelés tőlem — L. J.] Valóban már jóval előbb komoly eredményeket hozott egy elvileg szakmai munka, a fent említett kutatóselejtezés. Ennek során ugyanis nem csupán a selejtezhető iratokat választották ki, hanem a Munkásmozgalmi Intézet céljaira kiadványokban és napi agitációban felhasználható- akat is. Mint egykorúan megállapították, ez a tevékenység volt az, amely az Országos Levéltárban megindította a levéltári propagandamunkát: a feltárt dokumentumokból kiállításokat rendeztek, albumokat készítettek, azokról cikkeket jelentettek meg a Szabad Nép, az Esti Budapest, a Szabad Ifjúság, a Népszava és a Néphadsereg lapokban. A szakmai folyóirat 1953- ban a következőket írta: „Politikai nevelőmunkánkban a feltárt dokumentumokat felhasználjuk a dolgozó nép Horthy-korszakbeli kizsákmányolt életének bemutatására, a múlt rendszer urainak és szövetségeseiknek leleplezésére".173 Ilyen politikai célú propagandának minősíthető a fentebb ismertetett dokumentum-kiadványok egyike-másika. Hasonló célt szolgáltak az MDP Budapesti Bizottsága kérésére összeállított, általában a Horthy-korszak munkásságának kizsákmányolását dokumentáló iratokról készült fényképkollekciók, amelyeket üzemi vándorkiállításokon mutattak be. Egy másik, szintén az 1950-es években készült, a termelőszövetkezeti elnökképző akadémiáknak, tisztképző főiskoláknak és középiskoláknak megküldött másolatokat tartalmazó kiállítási anyag a Horthy-rendszer szegényparasztságának, cselédségének nehéz életkörül- 175 175 Levéltári Híradó, 1953/1.108. 402