Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

VI. Az Országos Levéltár a centralizált szocialista levéltári rendszerben (1950-1970)

Munkásmozgalmi Intézet tíz kötetben tervezte közreadni a magyar munkásmozgalom 1849-1945. évi dokumentumait, az Országos Levéltár pedig három-négy kötetben az 1867-1918 és négy-öt kötetben a Horthy- korszak iratait.169 A végül csak a Horthy-korszakra kiterjedő sorozat első három kötetét Nemes Dezső és Karsai Elek szerkesztette (a IV. kötetet már egyedül Karsai jegyezte), az 1919-1921. évi iratokat közlő I. kötet munkálataiban Kubitsch Imre és Pamlényi Ervin is részt vett. Karsai 1965-ben az eredeti elképzeléstől eltérően azt tervezte, hogy a sorozat tizenegy kötetes lesz, kétévente egy-egy kötet jelenik meg, az utolsó 1980- ban.170 A vállalkozás azonban torzóban maradt.

Több esetben feldolgozást is tartalmazó egyedi forráskiadványként úgynevezett tudományos népszerűsítő, propagandacélokat szolgáló munkákat is kiadott az Országos Levéltár. így pl. a Horthy Miklós titkos iratait (Szinai Miklós-Szűcs László, három kiadást ért meg, angolul is megjelent, 1962-1965), Kiss Dezső Parasztsors-parasztgond című összeállítását a Történelmi Társulattal és a Hazafias Népfronttal közösen (1960) és a Párttörténeti Intézettel együttműködésben Az üzemi bizottságok a munkáshatalomért című kötetet (Jenei Károly és Rácz Béla vett részt a szerkesztésben, 1966). Az intézmény dolgozói készítették a Levéltári Osztály által jegyzett kiadványok közül olyanokat, mint Lőrincz Zsuzsa: A náci csizma nyomában (1961), Karsai Elek: „Országgyarapítás''-országvesztés 1-2. (1961) és Buzási János: Az újvidéki „razzia" (1963). A levéltár két munkatársa (Jenéi Károly, Karsai Elek) részt vett a Levéltári Osztály és a Történettudományi Intézet által közösen kiadott Földreform című munka (1965), valamint a szovjet-magyar közös kiadványként több intézmény összefogásának eredményeként megjelent A magyar internacionalisták a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban és a polgárháborúban 1917-1922 című forráskiadvány összeállításában (1967-1968) is.

Az Országos Levéltár biztosította, hogy a IV. Osztály munkatársai bekapcsolódjanak az üzemtörténet művelésébe, amelynek a Történelmi Társulat volt a gazdája.

A levéltártan, valamint a hatóság- és hivataltörténet körébe tartozó munkák, így az 1951-1963 között sokszorosításban közreadott szovjet szakirodalmi fordítások, valamint a szakmai továbbképzési előadásszövegek, jegyzetek (mintegy 40 mű) mind a LÓK kiadványaiként jelentek meg. Az olykor csak néhány lapos továbbképzési anyagokat — néhány kivételtől eltekintve — országos levéltári munkatársak írták különböző

169 Levéltári Híradó, 1951. október-december 48-50.

170 Levéltári Szemle, 1965/3. 50.

398