Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)

VI. Az Országos Levéltár a centralizált szocialista levéltári rendszerben (1950-1970)

kult, amelynek 1959-ben tartott ankétján Sashegyi Oszkár összegezte a kérdőíves szakterületi felmérés tapasztalatait. Az ankét megrendezését Ember Győző akkoriban megjelent, segédletkészítésről szóló műve inspirálta.154

A levéltárban őrzött iratanyag selejtezésének kérdése kampányszerűen merült fel az 1950-es évek elején az irattári selejtezések nyomán. A LÓK — a szovjet „útmutatásra" hivatkozva — a belső selejtezést az 1952. és 1953. év „legfontosabb súlyponti feladatáévá tette. A levéltáraknak az irattárak részére kiadott selejtezési ügykörjegyzékeket alapul véve kellett selejtezési eljárás alá vonni az 1868. január 1. és 1945 közötti időszak iratait. A selejtezést kutatóselejtezésnek nevezték, mert ennek során az iratanyagot nemcsak a selejtezhetőség, hanem általában a történettudomány és különösen a munkásmozgalom szempontjából is átvizsgálták. A történelmi, politikai vagy munkásmozgalmi jelentőségű fontosabb dokumentumokról tartalmi cédulákat kellett készíteni, sőt, a Munkásmozgalmi Intézet rendelkezésére is bocsátották a számára érdekes iratokat.155 Az Országos Levéltárban a II. Osztályon őrzött egyes 1920-1944 közötti anyagokban zajlott le ez a munka. 1952. június és október között 119 fm iratot vontak selejtezés alá, ebből 36 fm lett a selejt.156 A munkálat egyértelműen politikai célú volt. Egyrészt a papíripar igényeit vették figyelembe, másrészt — mint egy akkori szerző írta — a kutatóselejtezés „célja elsősorban" a következő: „kiválogatni mindazokat az iratokat, amelyek a magyar munkásmozgalom történetének megírásához felhasználható adatokat tartalmaznak". A selejtezést úgy tervezték meg, hogy az olyan iratanyagokra terjedjen ki, amelyekben bőven remélhető munkásmozgalmi vonatkozású adat. Alább még visszatérünk erre a témára, hiszen ebből sarjadt ki az Országos Levéltár propagandamunkája is.157

A későbbi években a selejtezés nem játszott lényeges szerepet a levéltár munkájában. Lényegében csak a rendezési munkák során végezték úgynevezett durva selejtezés formájában, amellyel különösebb értékelés nélkül is kiselejtezhető iratféleségeket (duplumokat, vétíveket stb.) távolították el az iratanyagból. A II. Osztályon, a Népi Demokratikus Csoportnál, illetve Osztályon, majd 1962 után még a IV. Osztályon folyt durva selejtezés. Az 1960-as évek második felében a feleslegessé vált ügyvi15,1 Levéltári Híradó, 1960/2. 3^44.

155 Levéltári Híradó, 1952. április-június 17-23.; Levéltári Híradó, 1952. július-szeptember 66-69.

156 Levéltári Híradó, 1952. október-december 36.

157 Levéltári Híradó, 1953/1. 98-108.

390