Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
VI. Az Országos Levéltár a centralizált szocialista levéltári rendszerben (1950-1970)
teli segédkönyveket készítették elő selejtezésre az I. Osztályon az abszolutizmus kori pénzügyigazgatósági levéltárakban, valamint a II. Osztályon. (Később ezeket — mikrofilmezés után — ki is selejtezték.) Kutató- és ügyfélszolgálat158 Ebben a két évtizednyi korszakban lényegében egyenletesen nőtt a kutatóforgalom, és csupán az 1956. évi katasztrófát követő években esett visz- sza átmenetileg. Mindez több okra vezethető vissza. Az iratanyag meny- nyisége megnőtt, tartalma a korábban magánkézben lévő, nehezen hozzáférhető családi levéltárak és a „fiatal" hivatali anyagok levéltárba kerülésével kitágult, és a klasszikus történészi kutatómunka mellett színre lépett a politika által megrendelt múltfeltárás is. Az sem elhanyagolható, hogy a nyitvatartás meghosszabbítása következtében jelentősen több időt lehetett a kutatóteremben tölteni. Később, az 1960-as években, amikor a Mikrofilmtár egyre nagyobb mennyiségű felvételt őrzött más hazai levéltárak és külföldi levéltárak anyagáról, a növekedést mindinkább a filmkutató forgalmának emelkedése okozta. Az eredeti levéltári anyag kutatása 1960-ig a főépületben egy teremben (később „központi kutató" vagy „nagykutató" néven emlegették) folyt, ekkor a II. Osztály iratai számára egy új kutatószobát nyitottak a III. emeleten, és külön filmkutatót is létesítettek. 1962-től a IV. és a Népi Demokratikus Osztály anyagát a Hess András téri épületben, majd miután a szervezeti egység a főépületbe költözött, a IV. Osztály iratait is a II. Osztály kutatótermében tanulmányozhatták a kutatók. A Károlyi-levéltár anyagában a Szentkirályi utcai telephelyen lehetett kutatni. A központi kutató vezetői teendőit több mint három évtizeden át (1953-1985) Baraczka Istvánné látta el.1"9 158 Alábbiakban a munkabeszámolókon kívül felhasználtuk: Baraczkáné, Kutatóterem; Baraczkáné, Kutatóforgalom 1956-1960Baraczkáné, Kutatóforgalom 1961-1965. ,59 Levéltári Szemle, 1988/3.110. 391