Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
VI. Az Országos Levéltár a centralizált szocialista levéltári rendszerben (1950-1970)
űrlapokra írják a regesztákat. Komjáthy Miklós és Ila Bálint kapott megbízást egy olyan utasítás kidolgozására, amely az űrlapok (lajstroműrlapok) kitöltésének egységesítését célozta.151 Lényegében ez az utasítás határozta meg a továbbiakban az oklevelek regesztázását. A regesztázás a tárgyalt korszak egészében folyt, a későbbiekhez mérten komoly intenzitással. 1952-ben 3797, 1960-ban 2132, 1961-ben 3582, 1962-ben 2444, 1966- ban 1519, 1967-ben 1930, 1968-ban 2383, 1969-ben 1746 regeszta készült. Elsősorban Fekete Nagy Antal (az 1950-es években megbízásos jogviszonyban dolgozott), Ila Bálint (1969-ig több mint 20 000 regeszta került ki a keze alól) és Komjáthy Miklós érdeme, hogy a Diplomatikai Levéltár 107 300 egységéből 1969 végén már mintegy 62 000-ről állt rendelkezésre regeszta. A gyűjtemény segédletrendszere ebben a korszakban nyerte el végleges formáját. Gyakorlatig teljessé vált a számkönyv, a törzskönyv és az időrendi mutató. E legutóbbi elkészült minden egyes oklevélszöveghez (a tartalmilag átírtakhoz is) mutatólap formájában, amelyen a következő adatok szerepeltek: az oklevél DL száma, kelte, kibocsátója, jellege, pecsétje és levéltári jelzete. A korszakban befejeződött a Térkép- és a Tervtár jegyzékeinek összeállítása is. A Térképtár 1920-as évektől folyó leltározási munkáját az 1951-ben, majd 1956-ban rögzített szabályok szerint végezték. Egységes katalóguscédulák készültek, rajtuk a következő adatcsoportokkal: 1. a térkép jelzete, a cédula készítője által adott címe, jellege, keletkezésének éve; 2. eredeti címe, szerzőjének neve és rangja, készítésének időpontja; 3. a térképen szereplő és az átszámított mérték, a térképlap mérete; 4. a térképen szereplő hegy- és vízrajzi, mezőgazdaság-történeti, topográfiai és kartográfiai adatok. A térképekhez mutató is készült. A térképtári feldolgozó munkák motorja Dávid Zoltán és Maksay Ferenc volt.152 A Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóintézet és az Országos Levéltár együttműködésében az iratanyagokból újonnan kiemelt térképek katalogizálása is befejeződött az 1960-as években.153 A rendezéshez hasonlóan a segédletkészítés terén folyó munkák közül is nem egy mintául szolgált a területi állami levéltáraknak. így pl. a térképek jegyzékeit a főhatóság utasítása szerint az országos levéltári tapasztalatok alapján készítették el a többi intézményben is. Hasonlóan születtek meg a törzskönyvek az egyes levéltárak Mohács előtti okleveleihez. A Módszertani Kollégiumnak segédletkészítési bizottsága is ala151 Komjáthy, Oklevelek lajstromozása. 152 Dávid, Térképek leltározása, 99-102. 155 Bendefy, Térképek és tervrajzok. 389