Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
VI. Az Országos Levéltár a centralizált szocialista levéltári rendszerben (1950-1970)
A pártszervezet egyik fő feladatát 1956 előtt a békekölcsön-jegyzéssel kapcsolatos agitációs munka képezte.45 Az éberség jegyében a szerveződő LÓK vezetője 1950 szeptemberében elrendelte, hogy bizalmas iratanyagokat (értsd: Horthy-korszakbeli iratok) csak MDP-tagok kezeljenek. Ember Győző ezt nem tudta biztosítani, de arra kötelezettséget vállalt, hogy törekszik — a párttal és a szakszervezettel egyetértésben — ennek „az éberségi követelménynek az érvényesítésére".46 Minden osztályon működtek pártbizalmiak, akik a szakszervezeti bizalmiakkal együtt szervezték a munkafelajánlásókat, és mozgósítottak a tervmunka teljesítésére. A párt ifjúsági szervezete, a Dolgozó Ifjúság Szövetsége (DISZ), majd később a Kommunista Ifjúsági Szövetség (KISZ) is jelen volt az Országos Levéltárban. Tagjai elsősorban a dekorációs és a kultúrmunkában fejtettek ki mozgalmi tevékenységet.47 A forradalom után a pártirányítás módszerei finomodtak, de intézményi szinten fenntartotta, vagy legalábbis megpróbálta fenntartani a befolyását. Megmaradt a korábban kialakult fórum, az „üzemi háromszög", ahol a párttitkár mellett a szakszervezet képviselője gyakorolhatta jogait a hivatalvezető döntéshozatalában. (Később, az 1970-es évektől a KISZ-titkár és a személyzeti megbízott is részt vett az immár „ötszög"-gé alakult fórumon.) A párt- és szakszervezet képviseltethette magát az osztályvezetői értekezleteken. Emellett az 1960-as években a kölcsönös informálás és az intézményvezetés munkájának segítése céljából egy darabig negyedévente úgynevezett igazgatósági üléseket is tartottak, amelyeken a főigazgató, a helyettesei, a párttitkár, valamint a helyi szakszervezet elnöke és titkára vett részt. 1967-ben a pártszervezet a közben elhalt fórum felélesztését javasolta.48 A párt- és szakszervezet, valamint az intézményvezetés viszonya abból a szempontból nem sokat változott a korszak folyamán, hogy előbbiek gyakran panaszkodtak Ember Győző és a LÓK, illetve a Levéltári Osztály vezetési módszereire. Sérelmezték, hogy a vezetés nem mindig volt kíváncsi a véleményükre, sőt, olykor ellenükre dönt személyi ügyekben. Az intézményi pártvezetés az 1964 novemberében megtartott beszámolójában úgy fogalmazott, hogy az Országos Levéltárban „az évek során egy 45 BFL - XXXV - 95 - b - 69. őrzési egység (1951); 70. őrzési egység (1953., 1954., 1955.); 96 - a - 22. őrzési egység (1952), 12. őrzési egység (PB jegyzőkönyv 1953. október 16.) 46 MOL - XIX -1 -18 - a -1610 OL - 2/1950. (16. doboz) 47 BFL - XXXV - 96 - b - 70. őrzési egység (1953). 48 BFL - XXXV - 6 - c - 532. és 753. őrzési egység. 339