Lakos János: A Magyar Országos Levéltár története (Budapest, 2006)
VI. Az Országos Levéltár a centralizált szocialista levéltári rendszerben (1950-1970)
gálati használatra készült utasításokban határozták meg a kutathatóságot. Fix, meghatározott évekhez (1918,1938,1944) kötött időhatárokat alkalmaztak, különbséget tettek a bel- és külföldi, a tudományos és nem tudományos kutatók között, politikai okokból túlzott korlátozásokkal éltek, amelyek alól személyre szólóan az egyes minisztériumok adhattak felmentést.14 A feladatkörben 1950 óta végbement változások világosan jelezték, hogy a levéltár jellege alapvetően módosult. Ember Győző szavaival élve: már nem olyan intézmény volt, „ahol a történettudomány művelése mellett levéltári munkát is kell végezni", hanem olyan, „ahol a levéltári munkát kell végezni, olyan levéltári munkát, amelynek eredményessége megkívánja, sőt, megköveteli, hogy a levéltárosok a történettudomány bizonyos ágait és területeit műveljék is, hogy ezekben az ágakban [...] — de csak ezekben — [...], nem pedig bármiben [...], amihez [...] egyéni érdeklődésük vagy érdekük fűződik — történetkutató munkát végezzenek". Ennél is jelentősebbnek bizonyult az irattárakkal kapcsolatos szemléletváltozás: az iratképző szerveknél lévő levéltári anyaggal fokozottan kezdtek törődni, aminek következtében az Országos Levéltárban 1950 után nagymértékben növekedtek az igazgatási feladatok.15 Az Új Magyar Központi Levéltár létesítésével viszont csökkentek az ilyen teendők. Szocialista tervszerűség, munkaverseny, újítómozgalom A szocialista berendezkedés lényegi ismérve volt a merev, hamar öncélúvá vált tervutasításos rendszer. Természetesen a levéltári terület sem tért el ettől: a LÓK, majd a Levéltári Osztály — mivel az adott körülmények között nem is tehetett volna mást — kemény kézzel próbált érvényt szerezni a szakterületen meglehetősen idegen új módszereknek. Az ország minden más intézményéhez hasonlóan az Országos Levéltárnak is ötéves középtávú tervet kellett készítenie az 1950-1954., az 1961-1965. és az 1966-1970. évi időszakokra (majd ezt követően is, egészen a rendszerváltozásig). Az 1950-es évek elején ezen kívül szervezeti egységenként negyedéves tervek (sőt, 1950 novemberére és decemberére haviak) is készültek, és a beszámoltatás is ennek megfelelő rendszerességgel történt. A LÓK feladatát képezte a levéltári szakterület összesített terveinek összeállítása. Az ekkor uralkodó tervezési szempontok érzékeltetésére idézzük a Közoktatásügyi Minisztérium állásfoglalását az 1951. 14 Részletek: Lakos, Kutatási korlátozások, 3-7. 15 Ember, Huszonöt év, 17-18. 331
